A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Az immár férfiúvá fejlődött Boldizsár 1565 végéig eljegyzi és 1566. január 27-én Monyorókréken oltárhoz vezeti Zrínyi Miklós leányát, Doricát, s ugyanezen év szeptember 23-án apósának, Zrínyi Miklós fejének temetésén ő képviseli a Batthyány nemzetséget. Házasságával Boldizsár önállóvá lett, elhagyta a szülői házat, s a fent vázolt előzmények és adottságok után elérkezettnek látta az időt, hogy —- amennyire a körülmények engedik — könyvgyűjtő szenvedélyének éljen és magánkönyvtárát megalapítsa. Boldizsár rendszeresebb könyvgyűjtése 1566 körül kezdődhetett, midőn úgy önállósága, mint vagyoni helyzete ezt megengedte. 1566 decemberében Boldizsár atyjának a többi közt azt írja, hogy bizonyos könyvnek gondját viseli és egyúttal jelzi, hogy Saller Farkasnak, aki familiarisa volt, megbízást adott bizonyos — a levélben, sajnos, nem megnevezett — könyvek megvásárlására. Ez a könyvvásárlás azonban még nem lehetett teljesen rendszeres jellegű könyvgyűjtés, mert ekkor még úgy látszik atyja kívánságaira és ötleteire is tekintettel volt. A rendszeres könyvbeszerzés nagyobb formát akkor öltött, amidőn Boldizsár 1570 körül az orvos és természettudós Pistalocius Miklóssal, a bécsi császári ház hírneves orvosával, majd 1571 körül a költő, de amellett alkimista Corvinus Illéssel megismerkedik. Ezek a könyvgyűjtésben nemcsak segítik, de bizonyos fokig a gyűjtést irányítják, arra befolyást gyakorolnak, ami azonban nem jelenti azt, hogy Boldizsárnak a könyvek beszerzése körül nem voltak kialakult és határozott kívánságai és céljai. Boldizsárt könyvgyűjtő szenvedélyének kielégítésében elsősorban Hiller Erhard bécsi német és a már említett Jean Aubry bécsi francia könyvkereskedő szolgálta ki, s ez utóbbi a bécsi császári udvar könyvszállítója is volt. (Mindkét könyvkereskedő számlái és levelezése másolatban a gyűjteményemben megvan). Boldizsár még egy gráci könyvkereskedővel is összeköttetésben állott, ennek nevét azonban nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy Wilmar Erhard volt a könyvelője. Ezenkívül 16