A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Clusius Károly botanikus Boldizsárban nemcsak megértő, de szakértő tudós társat is talált. Az okos Boldizsár, tanítója jó szándékát csakhamar észrevette, azt fölöttébb méltányolta és atyjának meg is írta, hogy tanítójáról, akit második szülőjének tekint (,,

nobis est alter parens!") meg ne feledkezzen. Pomagaics 1553-ban, úgy látszik, vagy nyugalomba vonult, vagy meghalt, mert helyére Boldizsár mellé Fadinus vagy Faddi Bálint került nevelőnek, akivel Boldizsár tanulmányait nyilván be is fejezte. 1554 végén Boldizsár azzal a kérelemmel járult atyja elé, — mivel tanulmányait befejezte — elérkezettnek látja az időt, hogy nyelveket tanuljon. Tehát a magyaron és latinon kívül Boldizsár a következő években idegen nyelvek tanulásával foglalkozott, de véletlenül gondolt a zene, illetve egy hangszer megtanulására is. Történt, hogy 1555. január havában Boldizsár rokona Pállfy Tamás Németújváron volt vendégségben, aki elegánsan tudott hárfán játszani. Boldizsár atyjának is volt hárfája és ezt most elkéri tőle azzal, hogy Tamástól, míg Németújváron tartózkodik, hárfázni tanuljon. Látni való ebből, hogy Boldizsárt minden érdekelte. 1555 telén Boldizsár valószínűleg német szóra Grácban van. Arról, hogy itt valami iskolát látogatna, említést tesz, de nem beszél condiscipulusokról. Mivel a gráci jezsuita kollégium csak 1573-ban alakult, nyilvánvaló, hogy itt azokról a tanulótársakról lehetett szó, akik vele együtt ott, és valakitől nyelvet vagy nyelveket tanultak. Valószínű, hogy Boldizsár Grácban ismerkedhetett meg a humanista Herberstein Feliciánnal, akivel később is élénk levelezést folytatott. Nem tudjuk, hogy Boldizsár pontosan meddig időzött Grácban és mikor tért haza. Neki, aki voltaképpen német vidéken lakott, Grácban csak tökéletesítenie kellett német tudását, az irodalmi németet kellett elsajátítania, ahhoz pedig sok időre szüksége aligha volt. Boldizsár tehát a nyelvek tanulásának gondolatát és tervét nem ejtette el és későbbi nagytudású barátjától, a híres Clusius KáU