A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Cséplőket keresne, de nem kap, mert ,,az mostani regnáló szomorú haláltól félųén, semmiképpen rá nem jünek." „Magunk az kik Várhoz tartozandók vagiunk, még ekoráigh tiirheteő io egéségben vagiunk és ió Aertink is szolgál, kit az után is IstenŲi várunk." Az utóiratban: P. S. Miulta az pestis regnál, az uta imár 107-en holtak megh, mert ma is egy giermek holt megh, betegek bizony vannak fellessek." 119. 1644. szeptember 5. Szőkefölde (ma Szombathely). Kálđi Ferenc levele Batthyány I. Ádámhoz János deák haláláról. „Az melj nap föl értem Sopronban az előt ualo nap holt megh, az nap el is temették (t.i. János deák), feleségĥe gier meke mynd kj futottak az házbull,: ol semmi nem leszen." 120. 1644. szeptember 14. Sankóháza. Kivonat Sanko Boldizsárnak Batthyány I. Ádámhoz intézet leveléből. „Az vén Bulya imár egj héttől fogva it lakik nálam, noha pestises országból valók, mind az által ugy veszem eszemben el kell az pénzik Magyar országban." „Azok az pestises emberek ha el jőnek, tudom, hogy ide jőnek, de hogy én is ő miattok ki tiltatot legyek Vjvartol én inkáb házomhoz sem boczátom őket." 121. 1644. szeptember 15. Lobor. Kivonat Keglevich Péter dunántúli vicegenerálisnak Batliyány I. Ádámhoz intézett leveléből: írja, hogy beteg volt, de: „Már valamennire épülni készéñi, noha inostis igen igen erőtlen vagiok örömest be mennék Egerszegre, de miuel ottan mégh most is a Pestis regnál, nem tudommit cselekedgiem, hanem kérem kegyelmedet, kegyelmed iria meg teczését s akaratát, láttia Isten inkáb akarnám Török uené feiemet tisztességessen, hogi sem oli deög halállal meghalnék, met az fris egésséges emberre az ki másonnand jiin, hamar ráragad." 135