A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

bontották le, midőn helyére a mai járás bírósági épületet emelték. Ezen épület fundamentumának ásásakor sok emberi csontot találtak, tehát a berkifalusi embernek előadása megfelel a valóságnak.) 99. 1644. június 11. Körmend. Gerdákovics Mátyás tisztartó levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben leírja a pestises helységgel való távérintkezés mikéntjét. „Berkifaluban kültem volt egy bizonios drabantoth, hogy táuul az falutól hiuassa ki az birót auagy egy bizonios eskütet és menien végére, hogy mi álapothban vannak, vagyon-e valaki betegĥ auagy ninczen és az ki beteg is, mi niaualiában fekszik. Azért az követ megh iöuén azt mondgya, hogy azt mondoták nekj, hogy kis bironak volt két kis fiaczkáia, az egik harmad napi éretlen szabású giermek volt, az vasárnap holt megh, az nagiobik fiaczkáia egy hétnél touába fekwt, ez kedden holt megh, az uta halót nem volt Berkifaluban, hanem vagion egy heti, hogy két asszony és egy kis giermek betegesködnek, ezen kiuiil az w alapatjuk felöl nom irhatok Nagyságodnak, hanem megh vagion hagyna nekik, hogy ide ne iárianak, se ezek oda ki hozáiok." 100. 1644. június 25. Kiskomár. Kivonat Köñçzöl Mihály kiskomári vicekapitánynak Batthyány Ádám generálishoz intézett leveléből. A „törökök Kanisát is őrzik, mivel igen kesztek dögleny az Pestisben" „írhatom aztis Nagyságodnak, az Segesti feő agát is Húszéin agátt az pestis megh szöktö tegnap előtt, s nehezen uagion ĥeleje etc." 101. 1644. június 6. 1646. április 10. Névsora azoknak: „Az kik az pestis elől és vtán expensa pénzt fizettek." Eredetije egy ív papíron, a XVII. századi számadások közt. 102. 1644. július 9. Körmend. Gerdákovics Mátyás körmendi tisztartó levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben többek közt írja: „Az mi az emberek 130