A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

lásák, hogi hugi (így) honnét iön, és ha aféle hallalos helről iönne tahát nem kell bebocsátani, hanem el kel minden árokat veñi és az sárba vagi viszbe vetni, magát visza eőszni. 4. Az kapukat ez után minden éiel be szárñi és az kucsokat az várbeli porkolábnak hoszni és az meli kapu kető vagi három nem szökséges az ki iárásra oli igen, tehát vgi be kel szárñi és migh eszek az dögös eődők regnálnak adigh fel sem kel nitnia eőket, vgi mint az Szollonok fellő valo kaput, és az sáfár ĥászánál vallót, eszekre penigh az várasiak szöröszenek lakatokat és szávárokat, eben egiéb ne legien, mert ha másként ta lálom megh fogiák látni minemő böntetést cselekeszem rajtok, ha szót nem fogadnak, az két kapunak az kócsát penigh magunkhosz veszem mindgiárt mihelyt Vyváról megh jövek, adigh az számtartónál legien. 5. Az mi az horvát várasiakat illeti, azok penigh az falu végén tarcsanak strázsákat és vgis az szerént vigiászanak, mint az itfen valók és ha azon kivöl csellekesznek, tahát szintén azon böntetés és birságh leszen eő raitokis, mint az itt fen vallókon már rendel ők." Az egy ív papírra írt memóriáiénak többi pontjai nem a pestisre vonatkozmak. Ügy látszik, hogy Batthyány Ádám ezen kemény intézkedését 1644-ben a maga teljes szigorúságában megújította, ami azután a lakosság részéről heves ellenállásra talált, amint azt majd alább látni fogjuk. 71. 1634. november 3. Dobra. Idősb Csákÿ László levele Batthyány I. Ádámhoz, melynek postscriptuma a következő: „Azt is értettem, hogi ualami pestis suspicioia miat az Szent Mártoni indulgentiára ualo giülés is el múlnék, asztis iria megh kegyelmed, kérem kegyelmedet." 72. 1634. november 29. Szombathely. Festetics Pál levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben többek közt írja: „Az Nagyságod parancholatia szerént Kálđi vrammal 123