Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Fodor József

FODOR JÓZSEF (1843. július 16.-1901. március 19.) A Magyar Hygiénikusok Társasága minden év tavaszán emlékelőadással, érem odaítélésével és a Gutenberg téri szobor megkoszorúzásával hódol a magyar egészségtudomány megalapítója emlékének. A Társaság tagjai kötelességüknek tartják, hogy a kegyelet és hála koszorúját lerójják a nagy magyar orvos, Fodor József ércbeöntött emléke előtt. Mivel szolgált rá minderre Fodor József? Egy egész élet nagyon eredményes, tudományos és gyakorlati közegészségügyi munkásságával. Ennek a nem túlságosan hosszú, de annál gazdagabb életnek a főbb mozzanatait akarjuk a következőkben felidézni. Az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben a magyar orvostudomány is fejlődésnek indult. Ennek különböző ágai, hasonlóan az egyéb természettudományokhoz, szintén megtalálták azokat az úttörő tudósokat, akik egymást támogatva fáradhatatlan munkával a nagy elmaradást, nem sok idő múltán pótolni tudták. Az úttörők közé tartozott Fodor József is, aki saját szakmáját, a közegészségtant azzal a szilárd elhatározással művelte élete végéig, hogy megismerje, feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a szervezet és a környezet kölcsönhatásával függnek össze. Azok ismeretében világítsa meg az utat, hogyan lehet az ember egészségét minél tovább fenntartani és megerősíteni. Fodor 1843. július 16-án született a Somogy megyei Lakoçsán. A gimnáziumot Pécsen, az egyetem első éveit Bécsben, a többit Pesten végezte. Pesten avatták fel 1865-ben orvostudorrá. 1866-ban se6 Orvostörténeti Közi. 8l