Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)
Chyzer Kornél
nek jelentős gyarapításában mutatkoztak meg munkájának eredményei. Számos maradandó becsű, részben alapvető irodalmi művével, nemkülönben majdnem egész Európára kiterjedő hivatalos és nem hivatalos utazásai alkalmával a külföldön is jól kiérdemelt elismerést, megbecsülést vívott ki nemcsak magának, hanem a hazai orvostudománynak is. Erre bizonyíték - a többi között -, hogy a tbc elleni küzdelem Nemzetközi Hivatala 1902-ben történt megalakulásakor a hat tagból álló intézőbizottság egyik tagjának választotta meg. Továbbá az a meghitt viszony, amely jóformán a világ valamennyi államának egészségügyi közigazgatási vezetőihez fűzte. Kiterjedt volt irodalmi munkássága is. Számos orvosi, természettudományi, fürdőügyi, honismertető és közegészségügyi munkája közül a következőket lehet kiemelni: az 1874-ben Szapáry, akkori belügyminiszter elnökletével tartott ankét őt kérte fel a koleráról szóló népszerű ismertetés összeállítására. Az ismertetés az 1884-iki kolerajárvány alkalmával jelent meg. A kolerajárvány leküzdésében Chyzer elismerten jelentős érdemeket szerzett. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók központi választmányának megbízásából 1882-ben megírta Magyarország gyógyvizeiről, azok értékesítéséről szóló munkáját. 1886-ban „Közegészségügyi bajaink összefüggése a természettudományi ismeretek hiányosságával" című értekezés került ki tollából. 1890-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 50 éves történetét állította össze Trefort Ágoston miniszter megbízásából a külföld számára a hazai fürdőkről ismertetőt írt „Die Naĥmhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenlände" (1887) címen. Az ország közegészségügyi viszonyairól évi jelentéseket állított össze. A jelentések korábban csak 4-5 esztendős késéssel jelenhettek meg. Akkor, amikor a Belügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetését átvette, a jelentések a következő költségvetési évben mindig készen voltak, méghozzá bővebb tartalommal, mint azelőtt. A dr. Villaret szerkesztésében második kiadásban megjelent „Handwörterbuch der Gesammten Medizin' című nagy gyűjtőmunkának hazánkból egyedüli munkatársa volt. Neki volt köszönhető, hogy „Mitteilungen aus de?n kaiserlichen Kei eĥs gesundĥeŲs-Amts" című, az egész világon elterjedt berlini folyóiratban a fontosabb magyar 5* 67