Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

id. Bókai János

mét új kórház építésére irányította. Az előmunkálatok már jóval korábban megkezdődtek. A kórház anyagi viszonyai azonban akkor még nem engedték meg a terv megvalósítását. Csak 1878-ban sikerült a főváros VIII. kerületében (az Üllői út, a Gólya és Tömő utca sarkán) megfelelő telket szerezni, amelyen az új „Stefánia" Gyermekkórház felépült, majd 1883 szeptemberében meg is nyílt. Abban tehát, 12. ábra. A „Stefánia" gyermekkórház, a mai I. gyermekgyógyászati klinika hogy az egykor nagyon szegény, kezdetleges gyermekkórház helyett a fővárosnak európai színvonalú, kitűnő intézete lett, oroszlánrésze volt Bókainak, aki lankadatlanul fáradozott, gyűjtött és buzdított az intézet újjászervezésére, majd fenntartására. Tevékeny életének 1884. október 20-án szakadt vége. Halálakor a főváros, de az egész ország is őszinte részvéttel adózott emlékének. Az utókor sem volt hálátlan. Nem feledkezett meg róla. 1902. októberében leplezték le a gyermekklinika előtt mellszobrát. Az ünnepi beszédet Kétly Károly rektor tartotta, aki a többi között a következőket mondotta: „. . . Geniális elődje, Schoepf-Merei nyomdokaiba lépve bámulatos kitartással és önfeláldozó łñųñkával igyekezett a beteg gyermekek 60