Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Balassa János

ifjúság haladt. Közöttük a Bécsi Egyetem küldöttei meneteltek: „... a bécsi egyetem magyar polgárai a fedhetetlen nagy tanárnak december n-én 1868 ..." feliratú babérkoszorúval. A koporsó nyolc oldalszalagját az Akadémia, az Országos Közegészségi Tanács, a tanári kar és az Orvosegylet tagjai felváltva vitték a sírboltig. A kü­lönböző, hivatalos képviselőket - közöttük volt a Bécsi Egyetem orvostanári karának egyik tagja is - a főváros lakosságának minden rétegéből összegyűlt ezrek követték. Az ifjúság nevében Osváth Al­bert orvosnövendék búcsúztatta a következő szavakkal: „. . . Az ifjúság kedves tanárai egyik legkedvesebbikét, az egyetem leghññevesebb tanárát és a haza egyik legjobb polgárát siratja ..." ­Beszédét a költő szavaival zárta: „... A derék nem fél az idők mo­hától, a koporsóból kitör és eget kér ..." A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók fiumei, XIV. nagy­gyűlésén (1869. szeptember 6—11.) Halász Géza alelnök emlékezett meg róla. A többi között megemlítette, hogy „. .. Balassa halála villámcsapásként hatott a fővárosra s innét szét az országra, sőt a hon határain túl is... annak a férfiúnak ki a kül- és belnagyság ily magaslatára emelkedik, tökélyes életírása, a nemzet történetére tartozik, azt mind a tudomány igényei, mind pedig a boldogult ér­demei megkívánják . . . Balassa az orvossebészeti művészetnek . .. oly magaslatán állt, hogy hasonlók kevesen voltak és kevesen lesznek ..." Ezt az őszinte megbecsülést fejezte ki az is, hogy a híres bécsi professzor, Hebra szintén megemlékezett hallgatói előtt Balassa ha­láláról, majd a következő levelet írta az Orvosi Hetilap szerkesz­tőségének. „Wien, 1868. december 10. Igen tisztelt Kartárs! Nagy megrendü­lést keltett mindnycijunkban barátunk és kartársunk, Balassa hirtelen halálának nagyon lesújtó híre. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a gyá­szos esemény folytá l mit vesztett a tudomány és az emberiség, külö­nösen pedig Magyarország és Pest. Az elvesztése miatti gyász mind hazájában, mind annak határain kívül, sok barátja és tisztelője kö­zött általános, mélyen átérzett lesz• Legtöbbet mégis a Pesti Egyetem, barátai és családja vesztettek vele, akik számára a szó legszorosabb értelmében vett apa volt. Irigyelni kell azt a férfiút, akinek hamvait annyira tisztelik ..." Hebra tanár részvétének szavai nem voltak túlzottak. Hiszen, ha 40

Next

/
Thumbnails
Contents