Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Balassa János

többi egyetemére sem. Az aggályok Purkhart államtanácsost is meggondolásra késztették, aki Balassa elejtését javasolta. Az előadó két alternatív javaslatot - Piskovics vagy Balassa - terjesztett elő. V. F er diñáłid Balassát nevezte ki. Tanszékének elfoglalása előtt Balassa még Párizsba ment, ahol akkoriban Európa első sebészei tanítottak és működtek. Malgaigne és Velpeau intézetében folytatott elsősorban tanulmányokat. Ezeknek a kiváló mestereknek a befolyása maradandó nyomokat hagyott a fiatal Balassá

ban. 2. ábra. A Kunewalder-féle ház, Balassa János sebészeti intézetének második otthona Azon a tanszéken, ahol Balassa 1843-ban megkezdte működését, a Hatvani utcai régi kolostorépületben, összesen tizenhárom ágy volt. Tizenhat évi küzdelem után, 1859-ben sikerült elérnie, hogy klinikáját az Ország úton (ma Múzeum körút) levő Kunewalder-féle ház első emeletére helyezték át. Itt már huszonhét ágy állott rendelkezésére. Egyébként azonban az továbbra is nagyon szegényes volt mind elhelyezésében, mind felszerelésében. Az állatorvosi tanintézet régi épületében volt a sebészeti intézet. Kétemeletes, dísztelen épület, két kapubejáróval, az udvar két oldalán földszintes istállószárnnyal. Az óriási, rendezetlen és gondozatlan udvar hátrafelé az Ötpacsirta (később Eszterházy, ma Puskin) utcáig nyúlt le. A mai Élettani és Vegytani Intézet helyén a „patkolda" állott. A főépület földszint32