Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Bevezetés

a közegészségügyi szolgálatot szabályozó rendelkezések pedig egyszerűen kivihetetlenek voltak. Az elvi központosítás ellenére magának a Belügyminisztériumnak (egészségügyi osztály) a működése is nagyon hiányos, az élettől elszakadt volt. Maga a belügyminiszter állapította meg az 1893-ról kiadott évi jelentésében, hogy az ország 89 törvényhatóságából 34-ben különösen kedvezőtlen volt az általános közegészségügyi helyzet. Chyzer Kornél „A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története" című, 1890-ben megjelent munkájában meg is mondotta: .. . „a mi közegészségügyi törvényünk, melynek német és franczia nyelvre való jorditásával port szeretünk hinteni a fñüveit nyugat szemébe, csak írott malaszt •. •" Az elért eredmények tehát lényegében nem az 1876. XIV. tc. kihirdetésére voltak visszavezethetők. Nem kis részben köszönhetők annak, hogy a magyar közegészségügynek olyan kimagasló alakjai éltek, dolgoztak és harcoltak a nép egészségügyi ellátásának a megjavításáért, a magyar orvostudomány felvirágoztatásáért, akikre a legnagyobb büszkeséggel és elismeréssel emlékezünk vissza. Ezek a hazájukat igazán szerető, a magyar közegészségügy és orvostudomány fejlesztését életcéljuknak tekintő nagy orvosok ott voltak a magyar orvosi közéletnek mind vezető, mind egyszerű munkahelyein. Magában az Országos Közegészségi Tanácsban is. Ezeknek a nagy orvosoknak, a Tanács 1868-tól 1893-ig kinevezett, kiemelkedő orvos-tagjainak életét, küzdelmeit és munkásságuk eredményeit mutatjuk be. Balassa János, Balogh Káltnán, id. Bókai János, Chyzer Kornél, Csatárÿ (Grósz) Lajos, Fodor József, Hirschler Ignác, Högÿes Endre, Jendrassik Jenő (Lipót András), Kétly Károly, Kézmárszky Tivadar, id. Korányi Frigyes, Kovács József, Kovács Sebesténÿ Endre, Lumniczer Sándor, Markusovszky Lajos, Müller Kálmán, Patrubány Gergely, Poor Imre, Rupp N. János, Scheuthauer Gusztáv, Sçĥųiek Vilmos, Schwar zer Ferenc, Schwar zer Ottó, Tormaÿ (Krenmülle/j Károly és Wágner János: nemcsak az Országos Közegészségi Tanácsban, hanem egész életükben végzett tudományos és gyakorlati munkásságukkal szolgálták népüket és az egész emberiséget. 27