Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Bevezetés

A Tanácsnak egyes, fontosabb közegészségügyi feladatokkal foglalkozó munkásságából a következők emelhetők ki: a „központi közegészségi észlelde" és a Pesti Egyetemen a hygiéne tanszék megszervezése; az élelmezésegészségügy; az ivóvízellátás; az italok ellenőrzése. Szeged város újjáépítésének a terve. A betegellátás megszervezésének is számos, jelentős témája foglalkoztatta a Tanácsot, pl.: a kórházak, a gyógyintézetek, az elmebetegellátás, az orvosi gyakorlat és közszolgálat, a gyógyszerészet, a gyógyszerek forgalombahozatala, a szülésznői gyakorlat, a fogászati gyakorlat, a fogtechnikus-ügy, a baleseti segélynyújtás. Sokat foglalkoztatta a Tanácsot a közegészségügy országos rendezése. Az idevonatkozó törvényjavaslat-tervezetek és indokolások elkészítése. Az Igazságügyi Orvosi Tanács, a törvényszéki orvosképzés és képesítés megszervezésének az előkészítése. Alig foglalkoztak az ipari-, a munka-, a gyermek-, az iskola-, a vasúti és a hajózási egészségüggyel. Nem sok jutott a munkások gyógyító szolgálatának (betegsegélyző pénztárak egészségügyi szolgálata) megszervezésére és a kuruzslás elleni küzdelemre sem. A Tanács első negyedszázados működésére az volt a jellemző, hogy az általa készített tervezetek és javaslatok tudományosan megalapozottak, a gyakorlati élet követelményeit figyelembevevők voltak és mindenkor elismerésreméltó, nagy körültekintéssel kialakított állásfoglalásokat tükröztek. A nagy előrelépést jelentő, elvi javaslatok azonban a hazai áldatlan társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok miatt - az 1876. XIV. tc. kihirdetése ellenére - a végrehajtásban nemcsak erősen beszűkültek, hanem jórészt zsákutcába is kerültek. Bizonyos eredmények mégis születtek. Hosszas huzavona után kihirdették az 1876. XIV. tc.-t. Megindultak a Budapesti Tudomány Egyetem orvosi intézeteinek és klinikáinak az építkezései. Megszervezték Kolozsvárott az ország második egyetemét és ennek orvosi karát. Bevezették az orvosi oktatás új rendszerét. Üj klinikák, intézetek, bábaképezd ék létesültek. A két egyetem orvosi karán felállították a közegészségtani tanszékeket. Megszervezték a tiszti- és törvényszéki orvosok képzését és képesítését. A nagy elmaradást a tudomány mind klinikai, mind elméleti 25