Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Tormay (Krenmüller) Károly

Az 1844/5-ik évi közegészségi jelentésben foglaltakra való hivatkozással Tolna vármegye közönsége 1846. április 3-án tartott közgyűlésének határozata alapján - a többi között - a következőket írta: . .. „miután ahol azon szomorú tapasztalás felől értesültünk volna, miszerint a legjobb nemű tehén himlőanyaggal oltott gyermekek is bizonyos idő múlva, főképpen pedig a himlő járvány uralkodása alkalmával valóságos himlőbe estek, úgy annyira, hogy ezen óvszernek sikeres volta csak néhány évekre terjedőnek találtatnék, főorvosunknak az ismételt beoltás rendszeresítése ¡ránt előadott javaslatát.. . célszerű rendelkezések keletkeztetése végett... a Helytartó Tanácsot .. . megkérjük." 1848. májusáig működött Szekszárdon, mert ekkor a Kereskedelemügyi Minisztériumban egészségügyi tanácsossá nevezték ki. Majd kiküldték a Romániában fellépett kolera- és marhavészjárvány leküzdésére (hárman indultak el: Plósz Lajos, Eckstein Frigyes és Tormaÿ). A Tisza mentén uralkodó hagymázjárvánÿ leküzdésében is jelentős szerepe volt. Romániai és moldvaországi kiküldetésekor mind Eckstein, mind Tormaÿ megbetegedett. Plósz Lajos 1848. június 14-én kelt jelentésében a következőket írja: .. . „Eckstein f. hó 14-én korán indidt felépülten Temesvárnak, Tormaÿ azonban az itteni kénytelem és hegyilég dacára valódi Cholerába esett 's ha bár teljesen hisszük, hogy súlyos beteg ágyából menekül; lehetetlennek láttjuk, hogy élete világos veszélyeztetése nélkül a' járvány gyújtópontjaira egyhamar visszatérhessen. - Itteni határőri ezredes orvos Hautner ugyan egész készséggel viseltet^ik iránta, azonban idegen helyen magában nem hagyhatom legalább addig, míg élete veszélyben forog, mihelyt annyira javul, hogy útnak indulhat, haza szándékozunk menni, mint ahogy Oláh honban a' járvány amennyiben értésünkre esett jelenleg is csupán a' Duna mentébe terjed s utolsó jelentésünk óta nem haladt előre!" 1848 szeptemberétől 1849 májusáig a Hadügyminisztériumban teljesített szolgálatot. A szabadságharc leverése után, 1850 elején Esztergom megye tisztifőorvosává nevezték ki. Még ugyanebben az esztendőben a Helytartótanács egészségügyi osztályának a vezetője lett. Majd Pest városi tisztifőorvos (1850). 1861-ben a Rókus Kórház igazgatófőorvosává is megválasztották. Egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy - akárcsak a szabadságharc idején volt - a Pest 251