Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Schwarzer Ferenc

•országgyűlési képviselőjévé választották; a lelkibetegségekről írt munkáját aranyéremmel jutalmazták. 1877-ben intézetét fiának, Schwar zer Ottónak adta át. 1889. március 2-án halt meg Budapesten. Temetésén (1889. március 5.) az Oktatásügyi Minisztérium képviseletében több vezető politikuson kívül ott volt Markusovszky Lajos is. A fővárost Ráth Károly főpolgármester és Gerlóczy Károly polgármester képviselte. Számos egyetemi tanár is részt vett azon, közöttük ifj. Bókai János és Poor Imre is. Értékes, sok tekintetben úttörő munkásságát röviden a következőkben foglalhatjuk össze: Hosszú időn keresztül az elmegyógyászatban Schwar zer volt az egyetlen szaktekintély hazánkban. Élete és munkássága azzal vált jelentőssé, hogy amikor az elmebetegek gyógyításában és az elmekórtan oktatásában hazánkban még úgyszólván semmi sem történt, intézetet létesített és tartott fenn. Előfų árjává vált ezáltal egyrészt a később, államilag rendezett elmebetegügy megszervezésének, másrészt alkalmat teremtett arra, hogy mellette és intézetében az elmekórtan művelői szakemberré fejlődhessenek. Irodalmi működésével is jelentős lendületet adott az elmegyógyászat fejlesztésének. Első volt hazánkban, aki az elmegyógyászatot tárgyaló, önálló, eredeti művet írt és jelentetett meg. Irodalmi munkássága nem volt kiterjedt. 10 dolgozata közül hét idegen nyelven, külföldi szakfolyó

:ratokban látott napvilágot. Magyarul megjelent tanulmányai közül a lelki betegségek kór- és gyógytanával, továbbá a törvényszéki elmekórtannal foglalkozók keltettek nagyobb figyelmet. Szívesen olvasottak voltak a Budai Magán Elme- és Ideggyógyintézet működéséről (1852., 1854., 1856., 1857., 1864-1866) évekből) szóló beszámolók is. Legnevezetesebb műve „A lelkibetegségek általános kór- és gyógytaná"-ról írott tankönyve volt, amely 1858-ban jelent meg és Oláh Gusztáv szerint „korszakot jelentett eltneorvoslásunk történetében' . Egyetemi magántanári előadásaival az elmegyógyászat sikeres oktatásából vette ki a részét. Intézete hivatott volt, hogy a Pólya József által Angyalföldön 1841-ben szervezett, de 1843-ban megszűnt, hasonló célú, 10 ágyas, kezdetleges „őrjintézetet" korszerűvel pótolja. Ebben az időben Schwar zer intézete volt az egyetlen Magyarországon, amelyben elmebetegeket lehetett elhelyezni. Kolozsváron az 1840-es években szintén 237