Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Schulek Vilmos

Az ifjúságra mind tudományával, mind kitűnő előadókészségével nagy hatással volt. A szemészet iránt nemcsak fel tudta kelteni az érdeklődést, hanem azt ébren is tudta tartani, pedig nagy nehézségek közepette kezdte meg a tanítást Budapesten. Tanszékének első elhelyezése, felszerelése, segédszemélyzete egyaránt igen hiányos volt. A megfelelő járó- és fekvőbeteg-ellátást is neki kellett szívós munkával megszerveznie. De Sçĥųiek a nehézségeket rendre leküzdötte, működése első évtizedében megfelelő munkakört teremtett magának. Megalapozta, biztosította a nyugodt beteggyógyítás feltételeit, lehetőségeit, a tudományos munka eszközeit és az oktatás elismert, nagy mestere lett. 1885-ben az országos közegészségügyi kiállításon már szemléltető grafikonokon mutatta be klinikájának fejlődését. Ezt egyebekben - a következő néhány adattal tudta bizonyítani: A klinika járó fekvő operált betegeinek száma 1874 1060 276 291 1885 8200 900 1015 Működése második évtizedében a magyar tudományos szemészeti irodalom megteremtésén és megszilárdításán, harmadik évtizedében pedig a magyar szemorvosi iskola erősítésén fáradozott - nem kis eredménnyel. Egész életén át bőséges kézzel osztotta szét tanítványai között gazdag tudományának kincseit. Egyik jeles tanítványa, id. Csapodÿ István, írta róla: . . . „Sokoldalú kísérletezések alapján mélyreható elmével megírt dolgozatokat terjesztett az Akadémia elé s közölt saját lapjában, az Orvosi Hetilap ,Szemészet' című mellékletében. Saját és tanítványai dolgozatait két vaskos kötetben németül is kiadta, hogy a szemészet magyar művelői a külföld elé a magyar szemorvosi iskola kötelékében kerüljenek, s dolgozataik ne olvadjanak bele, mint elszórt, egyes közlemények a német irodalomba. A mestert mindig nagy szeretettel környékezték tanítványai, kik közül nemcsak az egyetem és a főváros, hanem a vidék is több jeles szakembert kapott, sőt Romániának és Szerb országnak is jutott közülök.." . . . 231