Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Scheuthauer Gusztáv

SCHEUTHAUER GUSZTÁV (1832. március 11.-1891. január 28.) -rO-¶^ -ban Arányi Lajos nyugdíjazása után a Pesti Egyetem orf J vosi karán a kórbonctani tanszék vezetésével a Rókus Kórház proszektorát, Scheuthauer Gusztávot bízták meg. Egy év múlva, 1874 áprilisában a helyettes tanszékvezetőt nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Kinevezését azonban a tanártestület többsége és a hallgatók zöme nem látta szívesen. Nem az volt a kifogás, hogy a 42 éves kórboncnok nem rendelkezik annyi tudással, amennyit tanszékvezető professzortól meg lehet és meg is kell kívánni. A legfőbb kifogás az volt, hogy az újonnan kinevezett tanár nagyon keveset, talán azt sem lehetett tagadni, hogy alig tudott magyarul. Pedig Scheuthauer nem idegen országban, hanem hazánkban született, 1832. március 12-én Tőketerebesen (Zemplén megye), azonban elég korán elkerült a szülői házból. S hosszú évtizedeken keresztül nem hallott magyar szót, elfelejtette azt. Fiatal korában tagja volt a bencés rendnek. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1861-ben avatták orvostudorrá. Már szigorlóorvos korában, és később is, összesen öt esztendeig Bécsben a híres kórboncnoknak, Rokitatiskynak a második, majd ugyancsak öt éven át első tanársegéde volt. A magántanári képesítést is Bécsben szerezte meg. 1870. május 21-én a brünni országos közkórház proszektorává nevezték ki. Még ugyanebben az évben, szeptember 30-án a Pesti Egyetemen a kórszövettan nyilvános rendkívüli tanára, 1871ben a Rókus Kórház proszektora, ezt követően pedig tanszékvezető egyetemi tanár lett. Előadásait kezdetben teljesen meg kellett tanulnia, hogy magyar 223