Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Poor Imre

elsősorban a részét. Ezenkívül az orvosi közügyek is mindig buzgó pártfogót találtak benne. Közel 70 különböző szakdolgozata jelent meg. Cikkeiben nemcsak a bőrgyógyászattal (bőrlob és orbánc, a bőr kórisméje, lupus erythematodes, az örökletes bőrbajok oktana- és gyógytanához, a bőrfarkas oki viszonya a görvélyhez, a bőrbetegségek természeti rendszeréhez), hanem közegészségügyi, járványügyi és orvostársadalmi kérdésekkel is szívesen foglalkozott. Több szakcikke jelent meg, amelyben a főváros és az ország közegészségügyi helyzetének, fürdőügyének megjavításáért szállt síkra (Budapest egészségi viszonyai érdekében: a) Hol kell a budai jéggyárat felépíteni; b) Biztos óvszer a hagymáz ellen. - Javaslat a folyton terjedő marhavész megszüntetésére. A járványos koponya-gerinci agyhártyalob. Védőhimlőojtás mint biztosíték a himlő ellen. A keleti cholera gyógyításához. Budapest legegészségesebb ivóvize. Szabad-e a nedves lakásba hurcolkodni. A hazai közegészségügy elintézése érdekében. A nagyigmándi keservíz és gyógyjavallása. A budai héwizek, különösen a Császárfürdő gyógyhatása). Poor mindenkori gondoskodásának középpontjában állott az egyetem is. ... „A tudományegyetemnek - írta a ,Gyógyászat'-ban egyik cikkében - ebben az orvostanári karnak magas feladata azonos az orvostan feladataival, mellÿ következő két elvben sarka ik: yitam valentem conservare, valetudinem amissam restituere! Az egyetem tanrendje ne csak a második feladatra legyen előirányoz^va, az orvostanhallgatókat nemcsak gyakorló orvosokká, de állam orvosokká is kell képezni. E célból kell az államorvosi vizsga. Mihelyt lesz elegendő államorvos, oda kell törekedni, hogy legyen az igazságügy miniszter mellett törvényszéki orvosi tanács is." . . . Sokat fáradozott országos orvosegyletnek, orvosi nyugdíjintézetnek a létesítéséért és a közegészségügy rendezéséért. Tevékeny irodalmi működése nemcsak dolgozataiban fejeződött ki, hanem egyébként is kiterjedt volt. Szerkesztette a „szükségesebb orvosi műszavak deákmagyar-német és 7nagyar-deák-német zsebszótárt", Nékám, Hackel tanár és Szirtéÿ Gy. gyakorlóorvos közreműködésével. Az említett, s más nagyobb önálló műveken kívül számos kitűnő értekezést is közölt az Orvosi Hetilapban, melynek egy ideig egyik szerkesztője volt. Az általa szerkesztett Gyógyászatban és több folyóiratban, sőt még nagyobb politikai lapokban is, az utóbbiak között vezető helyet el215