Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Markusovszky Lajos

tudomány és a nemzeti érdek között. A tudományt csak hazai anyanyelvünk megtagadásával engedte łñívelñi az absolút kormányzat. . ." Mindezze¿ Markusovszky mit sem törődött. Biztos volt abban, hogy a nagy megpróbáltatásoknak, a sok-sok munkának, kemény küzdelemnek meglesz a gyümölcse. S nem is csalódott. A kitűzött célt elérte, s nemcsak megérte rendkívül sokoldalú szerkesztői, szervezői, tudományos és szakirodalmi munkássága gyümölcseinek a beérését, de még élvezni is tudta azt. 200-nál több cikke, tudományos dolgozata látott napvilágot. Ezek a közlemények igen széles látókörről és sokoldalúságról tanúskodtak. Az orvosi elméleti és gyakorlati cikkeken (lágytájéki rákos beszűrődés, ütérdaganat, vagy álképlet, méhvérzések, végbélrepedés, orvosgyakorlati casuistika) kívül számos foglalkozik az ifjúság nevelésével, az oktatással, a katonaorvosok s általában az orvosok képzésével, a szakorvosi képesítéssel és az egyetem újjáépítésével, intéezteinek építésével, új egyetemek szervezésével. Nem kerülte el a figyelmét a járványok elleni védekezés, a főváros környezetegészségügyének, vízellátásának és a gyógyfürdők fejlesztésének a szükségessége sem. Megemlékezett Schoepf-Merey Ágostonról, Semmelweis Ignác Fülöpről, Sauer Ignácról, Bugát Pálról, Balassa Jánosról és Eötvös Józsefről. Sokat foglalkozott hazánk közegészségügyével és a közegészségügy rendezésével. Markusovszky élete végefelé éveken át súlyos szívbajban szenvedett, amely mindannyiszor ágyba döntötte, valahányszor erősebb izgalomnak vagy megerőltetésnek tette ki magát. Betegsége 1893. elején annyira rosszabbodott, hogy Kétly és Korányi tanácsára Abazziába utazott. Itt eleinte javult is az állapota. Nem sokkal később Glax tanár, aki ott kezelte, aggodalomkeltő tünetekről adott hírt, Kétly azonnal leutazott, közben a beteg állapota újból javult, mely azonban már csak látszólagos volt. Markusovszky 1893. április 21-én örökre lehunyta a szemét. Than Károly Markusovszky halálhírének vétele után a kémiai előadás kezdetén hallgatói előtt a részvét meleg hangján emlékezett meg az elhunytról. Elmondotta, hogy Markusovszky feltűnést nem keltő, áldásos működésével a közoktatásban és az orvosképzésben egyaránt elévülhetetlen érdemeket szerzett. A temetésen, amely 1893. április 23-án Abazziábañ volt, megjelent 192