Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Markusovszky Lajos

amikor Görgey az ácsi csatában megsebesült, Markusovszkyt Komáromba vezényelték a tábornok kezelésére, ezt követően törzsorvosként kísérte Görgeyt Aradra, Világosra, majd Nagyváradra és Klagenfurtba. Mindez nagy „bűn" volt abban az időben. A megtorlás nem is maradt el. Togñ¿o, az orvosi kar akkori dékánja, felfüggesztette Markusovszkyt állásától. Még bútorait is kidobáltatta klinikai lakásából. Balassa, aki éppen ez idő tájt szabadult a fogságból, Markusovszkyt magához vette magánasszisztensnek. Két évvel később a Pesti Egyetemen magántanárrá kívánta magát képesíŁtetni, de leküzdhetetlen akadályba ütközött. Ez az áttörhetetlen fal vallása volt: a protestáns jelöltet kérelmével elutasították. A visszautasíttatás sem szegte azonban kedvét. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot. Az ezt követő esztendőben, 1858-ban pedig külföldi egyetemeket tanulmányozó körútra ment. Hosszabb időt töltött Angliában. Simpson edinburghi klinikáján gazdag tapasztalatokra tett szert. Az Orvosi Hetilap fennállásának 25 éves évfordulóján tartott pohárköszöntőjében szemléletes módon emlékezett meg Korányi Frigyes az alapítás idején uralkodott társadalmi és egyéb viszonyokról. A következőket mondotta: . . . „Ilyen viszony létezése ünnepi hangulatba juttathat bárkit is, hát még minket, öregebbeket, kik a 25 év előtti állapotokat is színről szinre ismertük, melyeknek sivár földjén tűzte ki Markusovszky Lajos az Orvosi Hetilap zászlaját Furcsa idő volt az, mi is alig tudjuk már elképzelni, akik megéltük Az ;Orvosi Tár' 1848-ban megszűnt létezni és következett egy időszakasz, amelyben Magyarországnak nem volt magyar orvosi folyóirata, nem volt orvosi egylete, általában semminemű orvosi gyülekezetei, nem láttuk egymást; nem hallottunk egymás tudományos törekvéseiről, úgy éltünk, mint egy koromsötét éjben 1848 után teljes kilenc évig. Kilenc év az orvosi tudomány fejlődésének azon soha nem létezett időszakában, midőn az ezredéves tudománynak minden tana és nézete fel lett forgatva, midőn Rokitansky, Skoda, Virchow, Du Bois Reymond, Claude Bemard, Helmholtz, s a reformátorok hosszú sora naponkint gyarapították az újkori tudományt, midőn minden elmulasztott nap bérccé növelte a pótlandók halmazát. Ezen időszakban némult el a magyar orvosi sajtó s a tudomány 187