Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Lumniczer Sándor

előtt három nappal közölte hozzátartozóival: . .. „Meglátjátok, nem fogok többé felkelni" .. . Lumniczer mint orvos, tudós, oktató és mint ember egyaránt kiváló volt. A betegvizsgálatban a tüzetesség, a gyógykezelésben pedig olyan példamutató lelkiismeretesség jellemezte, amely a legapróbb részletekre is kiterjedt. Műtéteit higgadtan, nagy nyugalommal végezte. Tudományos munkásságát az a világos logika jellemezte, mellyel a megfigyelés eredményeit végső soron levonta. . . . „Késhez csak akkor nyúlt, ha elkerülhetetlennek s a beteg jól felfogott érdekében levőnek találta. De nem késett vele, nem riadt vissza még a legnagyobb technikai nehézségektől sem, ha egy beteg életének megmentése forgott szóban. Nem vadászta a színpadi hatást; csak a beteg tartotta minden érzékét fogva . . ." Bensőséges barátság fűzte Balassához, akit hasonlóan mély emberés tudományszeretet jellemezett. A haladásnak - akár csak Balassa - őszinte, lelkes híve volt. Klinikai előadásaiban mindig alaposságra, ugyanakkor a lényegre törekedett. Legfőbb büszkesége az volt, ha tanítványaiban a tudományos önálló kutatásra kedvet tudott ébreszteni. Tanítványainak sorsát szívén viselte. Mély nyomokat hagyott a sebészeti szakirodalomban is. Alig van a sebészetnek olyan fejezete, amelyet értékes adatokkal, tapasztalatokkal ne gazdagított volna. Művei európai színvonalúak voltak. Elismerték azokat mind itthon, mind a külföldön. Irodalmi működése összenőtt az Orvosi Hetilap történetével, amelynek megindításától kezdve munkatársa és többször, Markusovszky távollétében, helyettes szerkesztője volt. A lap hasábjain jelentek meg hosszú gyakorlatának tapasztalatai, tudományos munkásságának eredményei. Dolgozatai között, amelyeknek jelentős része a külföldi folyóiratokban is megjelent, a következők találhatók: az ivarszervek kóros elváltozásairól és gyógykezeléséről; a női kórok tárgyi vizsgálatairól; az erőművi bántalmakról; a légcsőmetszésről; korcs-ízületeknek ércsodrony alkalmazásával való kiirtásáról; a csontokon alkalmazott fémvarratról; a nyakcsigolya-törés-, hasbalövés eseteiről; a Lister-íéle gyógyeljárás és a Koch-téle szer hatása körül gyűjtött tapasztalatokról. Több emlékbeszéd (Balassa, Schoepf-Merei) megtartása fűződik a nevéhez. Jelentéseket készített kórházi sebészi észleleteiről. Több el181