Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)
Bevezetés
legyen a kormányt feladatában tanácsával segíteni, mely tehát nemcsak egyes előforduló esetben adjon szakértő véleményt, hanem a közegészség, az orvosi rendészet és orvosi törvényszéki eljárásra nézve a törvényjavaslatokat is elkészítse, s ezek alapján a szükséges utasításokat kidolgozza vagy felülvéleményezze; általában azon legyen, hogy mindaz, mit a tudomány a fennevezett czélokra nézve hasznost felfedez, a közjó érdekében értékesíttessék. 2. Szükséges, hogy a kormány oly felelős közegekkel bírjon, melyek a közegészségi törvényeket és rendeleteket végrehajtani vagy azok végrehajtása felett őrködni tudjanak, melyek a közegészség és orvosi államszolgálat tökéletesĥítése érdekében adatokat gyűjtsenek, a hiányokat felfedezzék, évi szabályszerű jelentéseket tegyenek, általán a maga körében mindegyik azon legyen, hogy a törvény és a kormány által kiszabott czél minél tökéletesebben eléressék ... Az mondatott, hogy a kormánynak mindenekelőtt szüksége van tanácsadó szakemberekre és a folyó ügyeket kezelő, az adatokat gyűjtő hivatalnokokra. Lehetne ugyan mind e két feladatot egy bureaura bízni, mely ministeriális tisztekből állíttatnék össze, s kiknek mindegyike az orvosi és egészségügy egy-egy adminisztratív szakmájának - orvosrendőrség, törvényszéki orvostan, gyógyintézetek, barmászat, gyógyszerészet - élén állana, a miniszternek még mindig szabadságában állván lényegesebb és nehezebb kérdéseknél az orvos-tanári kar vagy más valamely tudós testület véleményét kikérni. Azonban az államorvosi ügyek ezen egyesítése egyazon testületben nem felelne meg azon tudomány természetének és mai állásának, mely az e téren teendőkre nézve az elveket szolgáltatja, s mely fejlődő félben lévén, csak az életteli folytonos érintkezésből merítheti haladása ösztöneit és irányát. Az egészségügyre mai nap legfontosabb szakmák például a vegyészet, az élettan, a földisme nem volnának benne képviselve, vagy legalább nem a legjelesebb egyének által; s ennélfogva egyrészt a kormány a legilletékesebb szakemberek tanácsát rendesen nélkülözné, másrészt pedig a szakmák képviselői is nélkülöznék azon nemes ingert, miszerint tudományukat a közjó szempontjából s a közegészségre való tekintettel míveljék; az egyszer kinevezett hivatalnokok tisztjöket valószínűen élethosszig megtartanák, még ha tehetetlenek lennének s a folyvást fejlődő tudománnyal 13
