Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Högyes Endre

Högÿes a Schwartzer-'mtézetben 1906. szeptember 10-én halt meg hosszas betegeskedés és másfél évi intézeti ápolás után. Az orvoskari tanártestület Högÿes haláláról külön gyászjelentést adott ki. A temetésen részt vett Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter is. Az egyetem részéről pedig Ajtay Sándor rektor vezetésével a kari dékánok és számos egyetemi tanár. Az egyetemet képviselő Lenhossék Mihály dékán búcsúbeszédében hangsúlyozta: .. . „S kell-e szólnom azokról a jeles szolgálatokról, amelyeket Högÿes Endre hazájának azzal tett, hogy meghonosította, szervezte, a tökéletesség magas fokára emelte minálunk a veszettség elleni védőoltásokat? Nevét késő utódoknak is hirdetni fogja az a külföldiektől is csodált szép intézet, amelynek tervezésén, berendezésén éveken át annyi gonddal, annyi szeretettel fáradozott. Megérhette még ennek a műnek betetőzését, elfoglalhatta az új intézetet, de fáradozásainak gyümölcsét az, aki abba a fényes intézetbe, azokba a szép dolgozóhelyiségekbe mint igazgató bevonult, nem volt már a régi munkabíró Högÿes Endre, hanem annak csak árnyéka." (26. ábra) A tanítványok nevében Löte József búcsúztatta, aki kiemelte: „.. . A Te példádon tanultuk meg, hogy a tudományépítés fenséges munkája titokzatos mesterség: csak nyitott szem kell, amely a jelenségekben meglátja az újat és az, amit meglátott az ember, elfogulatlan elmétől vezérelt szorgalmas munkával igyeksz¦ik annak törvényeit megállapítani. Te ifjan betöltéd hivatásod mint tudós és tanító . . . Boldognak mondunk, mert az emberi művelődés történetének lapjain ott ragyog halhatatlan neved és a tudományépítés nagy titkát tanítványaid kezébe tudtad adni. Művedben és tanítványaidnak meg-megújuló nemzedéke által örök életet vívtál ki Magadnak'. . . Tangl Ferenc az Akadémiában 1909. december 20-án tartott emlékbeszédében a többi között a következőket mondotta: „. . . Kristály tiszta, szilárd jellem, puritán gondolkodás és igénytelen egyszerűség képezték tiszteletet parancsoló egyéniségének alapvonásait. Tetteiben és elhatározásaiban higgadt és okos előrelátása, valamint nagy körültekintés visszatartották őt ép úgy az elhamarkođđstól, mint a túlzásoktól, a miért is fontos ügyekben barátai mindig szívesen kérték ki tanácsát, melyeket mindenkor készségesen adott, gyér, de tartalmas szavakban. Nagy általános műveltségét csak az 120