Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Hirschler Ignác

Mi volt még néhány főbb emberi tulajdonsága? Jellemző volt rá, amit saját magával kapcsolatban a következőképpen fejezett ki: „. .. Milyen sajátságosak, mily különösek vagyunk mi emberek, csaknem gondosabban törekszünk rejtegetni szeretetünket, mint gyűlöletünket és oly aggodalmasan titkoljuk el a jóságnak még a látszatát is, mint tolvajok között a gazdagságot. Közönyöseknek mutatkozunk, amidőn meg vagyunk indítva, komolyaknak, mikor el vagyunk érzékenyülve, ébereknek, łnidőn édes örömökben ringatózunk . . ." Nagy erénye, hogy mentes volt a hiú becsvágytól. Fabini halálakor, amikor szóba került, hogy hazajön és Fabini örökébe lép, ezt írta naplójába: „... Sokkal jobban meg vagyok most győződve ama haszonról, melyet Párizsban való egy évi tartózkodás ismereteimre nézve nyújthat, semhogy pillanatnyi anyagi előnyök kedvéért e várost elhagynám. Mentesnek érzem magam kapzsiságtól és ha szerencsét kívánok magamnak jövendő pályámon, ez csupán azon forró vágynak kifolyása, hogy lerójjam tartozásomat a fáradhatatlan jó atya és a páratlan jó anya iránt. .." Az Orvosi Hetilap 1891. november 15-i számában Markusovszky írta Hirschler nekrológját. A következőképpen emlékezett meg róla: „. . . Több mint 40 éve, hogy az orvosi pályán szinte elejétől fogva karöltve haladtunk, terveztünk, törekedtünk. Kevés lapját üthetem én fel életem łłap ójának, hol az ő nevével ne találkoznám, találkozom én, találkozunk kor- és munkatársai, baráti körben és nyilvánosság terén. Emlékezetes napok mind kezdve azon kedélyes estélyeken, midőn Párizsból hazatérve Balassának felszólítására az 50-es évek reánk nehezedett borújában kis körben, lakásán az új - a mikroszkopikus — vizsgálat módszerébe bevezetett s szellemes leveleivel az Új Világ-utczai épületbe zárt orvosi intézeteink kiköltöztetésére az első rugót megadta. Fényes lapok azok, melyek az ő szemész¡ működéséről szólanak, midőn rendelőszobáját s a gyermekkórházat is szemészi iskolává alakította, az új szemészet vívmányait a szakember lelkesedésével demonstrálta; midőn ezen lapok szemészeti mellékletének szerkesztését elvállalta s 16 éven át míg saját szemevilága el nem sötétült, ernyedetlenül folytatta; midőn a pesti szegénygyermekkórház újjáalakításáért küzdött, fáradozott; a Budapesti Or109