Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)
Hirschler Ignác
kötelező tárgyként adták elő, az orvosoknak mégsem volt a szemészet kedvelt tárgya. Éppen ezért Hirschler nem szűnt meg fáradozni egyetlen napig sem, hogy azt mind hallgatóival, mind a gyakorló orvosokkal megkedveltesse. Ezért 1858-tól kezdve magánelőadásokat tartott a szegény-gyermekkórházban, ahol a szemorvosi állást hosszú éveken át díjazás nélkül látta el. Előadásainak, cikkeinek sikere nemcsak tartalmi igényességében, újszerűségében rejlett, hanem stílusában is, amely egyszerű és világos volt, sehol semmi fontoskodás és nagyképűség nem volt fellelhető. Az egyetemen 1891. november 13-án emlékeztek meg Hirschler Ignácról és Sçĥųiek tanár hangsúlyozta, mire lett volna képes, ha megfelelő betegforgalmú és segédszemélyzettel ellátott intézetben dolgozhatott volna. De így is rendkívül széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Irodalmi dolgozatai az első időben külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. 1863 végén az Orvosi Hetilapban, ennek a mellékleteként kiadásra kerülő „Szemészet" megindítását, amelyet hosszú éveken át nemcsak maga szerkesztett, hanem az abban kö zölt cikkeket esztendőkön keresztül maga is írta - a többi között a következő szavakkal vezette be: „. . . Ami az anyagot illeti, ennek megválasztásánál mindenkor a gyakorlat igényeire leszünk figyelemmel. . . Mellékletünk még nem tart és nem is tarthat jogot ahhoz, hogy szemészek számára legyen írva, érdeme, követelései a betegágynál tapasztalható mindennapi élet követelményeinek kielégítésén túl nem terjednek ... A kórb onctannak . . . közleményeiłłkben kész helye leend, de mindenekelőtt rendelkezésre állañd szűk terünk a kórodának, azaz a bántalmak észlelésének és gyógyításának" .. . A „Szemészet" eleinte félhavonként, később kéthavonként jelent meg. 1869-től a folyóirat köré már ifjabb gárda sorakozott, jórészt Hirschler tanítványai. Ekkor a „Szemészet" 1869. 1. számában a következőket irta: „. . . E melléklet többé nem lesz egy embernek müve, hanem a hazai szemészek közös munkatere, melyben mindenikük lerakva és értékesítve saját tapasztalatait, közös erővel segíthetjük elő szakmánk képzését.. ." Hirschler kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenysége három irányú volt: 1. a szemészet újabb vívmányainak meghonosítása hazánk106