Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Hirschler Ignác

hártya homályosodásról. 50 esztendő alatt - 1856—1886-ig - 80 szakmai és egyéb cikke látott napvilágot. 1869-től szakmai közleményeinek témáit már egészen a magángyakorlatból vette, mert 1868-ban mind a szegény-gyermek-, mind a Rókus kórháztól megvált. Cikkei kezdetben külföldi, később főként hazai szaklapokban jelentek meg. Szinte egyetlen ága sem akadt a szemészetnek, amelyet eredményesen ne művelt volna. Ismertette az Orvosi Hetilapban a Graefe-féle glaucoma-ellenes iridectomiát. Több cikket közölt a blenorrhoea conjunctivae felismeréséről és gyógykezeléséről. A Wiener Med. Wochenschriftben jelent meg a trigeminus-bénulásból származó cornealis bántalomról írott dolgozata. Ismertette a szemészeti gyakorlatban leginkább használt gyógyszereket és gyógyeljárásokat. Kutatta - nem is eredménytelenül - az összefüggést a szervezet és a szem között; 12 cikke foglalkozott ezekkel a témákkal. Akadémiai székfoglalójának témájául: „Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohántiyal való visszaélésről, łnint a láttompulat okáról" készített tanulmányát választotta. Hirschler gazdag irodalmi munkásságát még többre tudjuk értékelni, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a tudomány művelését nemcsak a szakmai elmaradottság, hanem hosszú éveken át még a politikai terror is akadályozta. A szabadságharc leverése után a nagyon szűkkörű társadalmi, baráti érintkezés adta meg csupán a lehetőséget arra, hogy tudósok, az ország vezetői összejöhessenek és a jobb jövőt szolgáló terveiket megbeszélhessék. Időnként Hirschler lakásán is kis baráti kör gyűlt össze, ahol a Párizsban tanult új mikroszkópiai vizsgálómódszerekre tanította meg barátait. Ennek a baráti körnek a tagjai: Balassa János, Markusovszky Lajos, Balogh Kálmán, Bókai János, Czermák. N. János, Semmelweis Ignác Fülöp voltak. Ezeken a baráti megbeszéléseken azonban nemcsak szakmai kérdésekről esett szó, hanem a politikáról is. Hiszen Balassa csak a közelmúltban szabadult ki az Üjépületből, Markusovszky állásától fosztották meg az egyetemen. Bóka¡ mestere. Schoepf-Merei pedig Törökországon keresztül Angliába menekült az üldözés elől. Annak bizonyítására, hogy Hirschler és baráti köre szívvel, lélekkel az 1848-as forradalom híve maradt, és az ország jobb jövőjén, felszabadításán munkálkodott, az alábbi titkosrendőrségi jelentésnek 102