Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)
C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - XIII. fejezet. Védhimlőoltás
44. táblázat A védhimlőoltásban részesítettek, továbbá a himlőben megbetegedettek és meghaltak száma Magyarországon az 1887., az 1892., az és 1893. években Év Védőhimlőoltásban részesítettek A himlőben Év Védőhimlőoltásban részesítettek megbetegedettek meghaltak Év összes száma 1887 806 958 23 802 6159 1892 783 591 3 135 682 1893 869 736 1 624 380 továbbá a himlőben megbetegedettek és meghaltak számára vonatkozó adatokat a 43. és a 44. táblázatban tüntettük fel. A megbetegedések és halálozások továbbra sem szórványos előfordulásában több tényező szerepére kell gondolnunk. A következőkre: a karról — karra való oltást az állati nyirokkal való oltás — annak ellenére, hogy előnyösebb voltára elég korán rájöttek — csak lassan szorította ki és még a múlt század 90-es éveinek elején is gyakorta fordult elő. Az oltóanyag minősége ellen is gyakran merültek fel jogos panaszok. Ezek arra is visszavezethetők voltak, hogy nemcsak állami, hanem magán oltóanyagtermelő intézetek is jócskán működtek. A 45. táblázatban az idevonatkozó 1892—1893. évi adatokat tüntettük fel. Külföldi oltóanyag használata is előfordult még ebben az időben nem is éppen ritkán. Az állami intézet oltóanyagával végzett vakcin álások 1892-ben 91 ',0% -ban, 1893-ban-98,9 %-ban voltak eredményesek, a magánintézetekével végzettek pedig úgy oszlottak meg, hogy háromé 90,0% felett, háromé pedig 90,0% alatt maradt. Volt olyan 85 45. táblázat Az állami és magán himlőnyiroktermelő intézetek száma Magyarországon 1892. és 1893. években Év Állami Magán Év Magán Év intézetek száma 1892 1 6 1893 1 5