Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - XII. fejezet. Járványok és ragályok

26. táblázat A roncsoló toroklob-megbetegedések, halálozások száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Törvényhatóságban Község ben Lakos közül Megbetegedett Meghalt Meghalt összesen Év hasi hagymázban összesen a betegek %-a a lakosság %-a 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1892 1893 3 6 8 6 13 12 12 7 7 13 13 20 42 9 13 19 10 28 28 25 12 10 28 17 40 445 6 040 25 102 39 109 18 269 45 190 129 647 51 925 40 135 381 307 57 783 23 644 85 054 1 904 901 361 618 984 241 1140 720 773 568 488 771 609 1569 4899 52 121 180 31 180 92 95 83 114 102 78 197 1780 11.4 19.5 18,3 12,8 15,7 12.7 12,3 14.6 23,3 13,2 12.8 12,6 36,82 0,8 0,5 0,4 0,16 0,4 0,7 0,18 0,20 0,03 0,2 0,3 0,23 0,01 nem kellett volna csupán a járvány sújtotta családok, községek vállaira rakni a terheket. A valóságnak megfelelően mondotta Jósa András a millenniumi kongresszuson: ,,. . . A közegészségügy a honvédelem és pénzügy morzsáiból nyomorog, pedig a közegészségügy legalább is egyenrangú az államunk egyéb érdekeivel.". . . Komoly hiányossága volt a törvénynek az is, hogy a tuberkulózis elleni küzdelemről semmit sem szólt. Pedig csak két esztendőben — 1892—1893-ban — összesen 113 035-en haltak meg tuberkulózisban, amikor a többi állandóan előfordult és kimutatott hét járványos betegségben tizenkét esztendő alatt együttesen sem sokkal többen haltak meg (154 517). A tuberkulotikus betegek száma közismerten magas volt. Korányi Frigyes az 1896. évi kongresszuson egyik hozzászólásában a tüdővészesek számát az országban legalább 400 000-re becsülte. A 75