Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 1. Az általános megjegyzések

leküzdésére. Megalakult az igazságügyi orvosi tanács. Megszervezték a közegészségügyi felügyelők intézményét. Rendezték a tisztiorvosok és a törvényszéki orvosok képzését, képesítését, minősítését és alkalmazását. Erősödött az egészségügyi hálózat és szervezet. Az orvosok száma (sebészek nélkül) 1877-től 1893-ig: 2590-nel emelkedett; a járási orvosok száma 181-gyei; a községi (városi) orvosoké 406-tal; a körorvosoké 483-mal; a gyógyszerészeké 549-cel; a bábáké pedig 2806-tal. Növekedett a kórházak és kórházakban egy évben ápoltak száma is. Előbbi 71-gyel, utóbbi 70 613mal. 1893-ban az összes nyilvános (reál-, személy jogú, fiók-) gyógyszertár száma 532-vel volt több, mint 1877-ben. Hozzáfogtak a főváros és nagyobb városok környezetegészségügyének megjavításához (ivóvízellátás, csatornázás, szemétgyűjtés, -kihordás stb.), továbbá a folyam szabályozásokhoz és a mocsarak lecsapolásához. Rendszeressé váltak a közegészségügyi ellenőrző vizsgálatok (az élelmiszerek, italok, a gondozásba adott gyermekek, közhelyiségek, az iskolák, a lakások, a fürdőhelyek és a kéjnők ellenőrzése). A járványos betegségek elleni küzdelem is szervezettebb lett. A „közegészségügyi központi észlelde" a budapesti orvosi egyetemen megkezdte működését. A himlő ellen beoltott gyermekek száma 1878-tól 1893-ig 433 759-cel emelkedett. A ragályos betegségek által okozott halálozás 15,8%-ról 12,89%-ra csökkent annak ellenére, hogy azt a kolerajárványok is hátrányosan befolyásolták. C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata 1. Az általános megjegyzések Az elmondottak kétségtelen fejlődést tükröztek. De az sem tagadható, hogy számos intézkedés elsősorban az uralkodó osztályok gazdasági és politikai hatalmának megerősítését, növelését és egészségügyi érdekeinek védelmét szolgálta. 32