Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása

részletes indoklás — a többi között — a következőket tarlalmazta: „A 'közegészségügy rendezéséről' czímü törvényjavaslatot több nemű változtatásoknak vélte alávetendőnek az országos közegészségi tanács; ezek részint azon elvi különbségekből erednek, melyek a törvényjavaslat egyes szakaszának tartalma és a Tanács nézetei között léteznek, részint pedig az eredeti szövegnek a törvényben annyira kívánatos rövidség és szabatosságnak megfelelő módosításaiból, úgy mint a fejezeteknek és szakaszoknak oly sorrendbe osztásából, mely szerint azok egymással szervi összhangzásba jővén, tömör egészet képeznek. Tekintettel az érintett szabatosság követelményeire, és azon körülményre, hogy a törvénynek mindenki által könnyen megérthetőnek kell lenni, kihagyandónak vélte a Tanács mind azt, mi egyes gyógymódokra vagy tudományos rendszerek felemlítésére vonatkozik és mellőzendőnek vélte a törvényben azokat is, melyek egy részt nem törvénybe, hanem utasításokba valók, más részt pedig nemleges — negatív — jelleggel bírván, avagy ismétléseket tartalmazván könnyen kikerülhetők. E változtatások következtében a hozzánk küldött törvényjavaslatnak 34 fejezete és 215 paragraphusa 18 fejezetre és 145 paragraphusra szállíttatott a nélkül, hogy ez által a törvény lényege csorbítást szenvedett volna. Miután pedig ily módon az eredeti törvényjavaslat új alakot nyert, czélszerűnek véljük az általunk megállapított szöveget egész terjedelmében előterjeszteni" . . . Háromnegyed esztendő elteltével, mivel addig megint semmi sem történt, 1874. augusztus 1-én Lázár Ádám képviselő interpellációban sürgette a belügyminisztert a törvény megalkotására. Majdnem újabb esztendő telt el. 1875. június 22-én a belügyminiszter kérte a közegészségi tanácsot, hogy a törvényjavaslat szűkebbkörű megvitatására néhány tagját jelölje ki. A tanács elnöke 1875. július 1-én értesítette a belügyminisztert, hogy rajta kívül a szűkebbkörű bizottsági ülésen Korányi Frigyes és Markusovszky Lajos vesz részt. Július 7-én a belügyminiszter a tanács elnökének a törvény24