Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)
C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 3. Összefoglalás
vei. Nehezítette a kérdések tárgyilagos elbírálását és az azokban való közérdekű állásfoglalást. A községi elöljáróságok munkája sem lehetett és volt kielégítő, munkával túlhalmozottak voltak. Az elöljáróságok tagjainak képzettsége nagyon szegényes volt. Javadalmazásuk általában szintén elégtelen. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a közegészségügyi szolgálat ellátásával járó feladatok teljesítéséért túlságosan nem lelkesedtek. Erre kirívó példa volt az, hogy az elmebetegek, továbbá a kutyák összeírását a községi bírák, jegyzők közönyössége miatt külön rendeletre a községi és járási orvosoknak kellett elvégezniük-. A községi egészségügyi bizottságok is életképteleneknek bizonyultak. S a községek által teljesítésre váró közegészségügyi feladatok végrehajtásában ott sem működhettek és működtek közre ténylegesen, ahol formailag megalakításukra sor került. Knöpfler Vilmos, a magyar orvosok és természetvizsgálók Élőpatakon 1875. augusztus 30—szeptember 5-éig rendezett naggyülésének elnöki megnyitójában — a többi között — a következőket mondotta: . . . „Szabad legyen mind a kormány erélyességétől remény lenünk, miszerint nem fog megint oly törvény létesülni, mely talán csak mint egyoldalú, az annyira zilált hazai közegészségi állapotainkon segíteni nem tudó írott malaszt törvénytárainkat szaporítandja, hanem hogy egy minden oldalú, kikerekített, hazánk összes közegészségi kívánalmainak megfelelő életbevágó, practicus és erős közegészségügyi törvény létesíteni fog.". . . Ezekkel kapcsolatban állapította meg Chijzer Kornél „A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története" című, 1890-ben megjelent munkájában: ... Knöpfler „szomorú előérzete nem csalódott, mert a mi közegészségügyi törvényünk, melynek német és franczia nyelvre való fordításával port szeretünk hinteni a művelt nyugat szemébe, csak írott malaszt, melyet még dédunokáink is, bármennyire fejlődjenek szellemileg és anyagilag, nem lesznek képesek foganatosítani!". . . Chyzer Kornél, a kapitalista rendszer haladó szellemű egész114