Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása

Világviszonylatban is aránylag hamar, már 1804-ben országosan meghonosodott a véd himlőoltás. Jó oltóanyag biztosítására országos állomásokat létesítettek mindjárt kezdetben Budán, Pesten, Pozsonyban, Zágrábban, Kassán és Gyulán. A közegészségügy országos rendezésében azonban gyökeres változást is az 1848-as forradalom hozott. Az elsők között került napirendre a közegészségügy rendezése. A pesti egyetemi orvosi kar kiküldött választmánya készítette a közegészségügy rendezésére az első korszerű tervezetet, melyet a felelős magyar minisztériumnak küldtek meg. Ez a tervezet szolgált a földin ívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban az egészségügyi osztály megszervezésének alapjául. A szabadságharc leverése után az osztrák reakció a forradalom által létrehozott kormányzati szervezeti formákat is megszűntette. Közöttük a minisztériumi egészségügyi osztályt is és helyébe visszaállította a forradalom előtti helytartótanácsot, s annak egészségügyi osztályát (bizottságát). A Bach bukását követő, valamelyest enyhült politikai légkörben, 1860-ban sor került az állandó egészségügyi bizottság átszervezésére és szóba került működési körének bővítése is. Felvetődött a bizottság működési szabályzatának olyan módosítása, hogy az a belügyminiszter vagy a helytartósági ügyintéző felszólítása nélkül is tárgyalhasson hatáskörébe tartozó kérdéseket . . . „Minthogy az elnöklő egészségügyi tanácsos beleegyezése nélkül sem ügyet tárgyalni, sem véleményt adni nem lehet, ezzel a bővítássel nem egykönyen lehetne visszaélni. Viszont jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az itteni tapasztalatok szerint mindeddig terméketlen (steril) bizottságnak a buzgóságát és tevékenységét megélénkítse és hogy az egészségügyi hatóságok a közegészségügy helyzetének emelését is minden irányban befolyásolhassák" . . . Felvetődött az is, „hogy a bizottságnak Pest-Budán tartózkodó rendes tagjain kívül a vidéki egészségügyi személyzet köréből kiváló személyeket a bizottság kültagjaivá kell kinevezni, mert igaz az, hogy ha a bizottságot csak Buda és Pest legkitűnőbb szakembereiből választanák ki, az ország területének nagy terjedelme és különbözősége miatt a bizottság sok esetben nélküli