Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács I. Gábor: Vészi Gyula professzor életrajza és életrajzi adattára
KOVÁCSI. G. Vészi Gyula professzor életrajza 97 tagjai szintén Budapestről Buday Kálmán és Liebermann Leó, Kolozsvárról Veress Elemér, Pozsonyból Pékár Mihály, valamint Debrecenből maga Kenézy Gyula. A bizottság július 20-i ülésén mindhárom felterjesztett tudóst támogatta, mondván: „A debreceni javaslat szerencsés kézzel nyúlt a rendelkezésre álló fiatal tudósgeneráció legjobbjai felé. ” A bizottság Vészi Gyuláról többek között azt írta, hogy a világhírű tudós Max Verwom szellemében való fejlődés, gondolkodás és munkásság jellemzi ezt a talentumos fiatal erőt, akinek dolgozatai nemcsak minutiosus experimentális készséget, hanem filozófiai iskolázottságot is árulnak el. Vészi doktor előadói képességét nyugodtság, világos fogalmazás jellemzik. A háború őt is a harctérre szólította bonni laboratóriumából, de még a harci zaj közepette is talált alkalmat tudományos munkásságra. Utolsó dolgozata, mely a narkosis elméletével foglalkozik, egész új módszerű irányban, új csapáson indul; budapesti szolgálati beosztása alatt a budapesti egyetem gyógyszertani laboratóriumában készült, s ez a dolgozata is, mint a többi, mind a finom gondolkodó, egyszerű módszerekkel dolgozó, szigorúan logikus okfejtéssel fogalmazó búvárt mutatják be nekünk. Vészi dr. méltán sorakozik az előzőekben jellemzett két jeles és tehetséges fiatal búvár mellé, úgy hogy az egyetemi tanács ezen választását is szerencsésnek látja a bizottság, s egyhangúlag hozzájárul a tanács javaslatához. ” A szakbizottság véleménye alapján augusztus 22-én elkészült a minisztériumban a királynak küldendő felterjesztés magyar nyelvű fogalmazványa. Némi kiegészítéssel 1918. szeptember 4-én terjesztették fel a királynak a legfelsőbb elhatározás szövegét, s ennek részletes indoklását, a szövegek pontos német fordításával együtt. Károly király 1918. szeptember 18-án írta alá Vészi Gyula nyilvános rendes tanári kinevezését a debreceni tudományegyetem élettani tanszékére a VI. fizetési osztályba. A kinevezés megjelent a Budapesti Közlönyben, s a debreceni egyetemi tanács az előírt 30 napon belül szabályszerűen kivette Vészi Gyula hivatalos egyetemi tanári esküjét is. A három új kinevezéssel immár négyfőssé lett orvostanári csoport október 19-én megtartotta első ülését, ahol kimondták a Debreceni M. Kir. Tudományegyetem Orvosi Karának megalakulását. Vészi Gyulát, mint legfiatalabbat, a tanács jegyzőjévé választották. A Budapestre visszatérő Vészi azonban alig két hét múlva az akkor spanyolnáthának nevezett influenzajárvány áldozata lett. A Budapest VIII. kerületi halotti anyakönyv szerint felesége, Hilde Dröder 1918. október 31-én délután 3 órakor, Vészi professzor pedig másnap, november 1-én délután 5 órakor hunyt el a Ludoviceum utca 2. sz. alatti klinikán. A kari tanács második, 1919. január 30-i ülésén, amelynek egyik napirendi pontja volt Vészi Gyula váratlan halála, jegyzőkönyvezték a professzor apjának, a Pester Lloyd főszerkesztőjének, Vészi Józsefnek a tájékoztatását arról, hogy fia barátai alapítványt tettek az élettani kutatások támogatására. A szépreményű ifjú professzor, a tragikus sorsú Vészi Gyula elárvult gyermekét, Vészi Évát Vészi Jolán, az egyik nagynéni és férje, Bíró Lajos nevelték fel. GÁBOR I.KOVÁCS, CSc ref. Head of Department honorary professor kig@caesar.elte.hu