Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Kapronczay Károly: Adatok a hazai orvosképzésben résztvevő zsidó hallgatókról a 18/20. században
KAPRONCZAY K.: Adatok a hazai orvosképzésben résztvevő zsidó hallgatókról 81 ennek 48 %-a izraelita volt, a 2190 hatósági orvos közül 890, a 912 kórházi orvos közül 362, a 370 betegbiztosítói orvos közül 144 izraelita volt, míg a 2084 magánpraxisban 1295 zsidó orvos működött. Az adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy az összes magyar egyetemen 3500 zsidó hallgató tanult, a magyarországi zsidóság 7 %-a, amelynek 50 %-a már városlakó lett. A főváros lakosságának 12 %-át kitevő zsidó népesség a hazai zsidóság 23 %-át adta. Azonban a hazai értelmiség összetételében nemcsak a zsidó orvosok aránya volt meghatározó, például az ügyvédek 45 %-a is ide tartozott. (Az előbbi foglalkozási csoport 1890-ben még 22 %-ot, 1930-ban 49,5 % jelentett.) A zsidó értelmiség szempontjából lényeges, hogy 1893-1913 között a humán gimnáziumi tanulók 20 %-a, a reálgimnáziumok 37 %-a, az egyetemi hallgatók 34,1 %-a volt zsidó. Ezen adatoknál azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az időben nagyarányú volt az asszimiláció, az előbbi számok az anyakönyvek tényleges felekezeti bejegyzéseit tükrözik. Az izraelita egyetemi hallgatók nem arányos mértékben jelentek meg a különböző egyetemi karokon, a legnagyobb létszámban az orvosi és a jogi fakultáson tanultak, de az összes egyetemi hallgatói hely alig 12 %-át foglalták el. Az 1920. évi zsidótörvény ezen kívánt módosítani, amikor az egyetemre felvehető zsidó hallgatók számát az ország összlakosságához viszonyították, amelynek 7 %-át tette ki a zsidók lé- lekszáma. A törvény következtében az orvosi karokon (Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs) 1560 hallgatót érintett a megkülönböztetés, hiszen a medikusok között volt viszonylag magas- 30 %-os - a részvételi arány, amelyet 6 %-ra kellett csökkenteni. Az ily módon kirekesztettek zömében a szomszédos országok egyetemein végeztek. Ekkor indult meg a nagyarányú orvos kivándorlás is, hiszen a trianoni magyar államban jóval kevesebb lett az orvosi állás, a meghirdetett állások betöltésénél előnyt élveztek az elszakított területekről idemenekültek. Külön kell szólni a zsidó orvosok részvételéről az első világháború katona-egészségügyében: a hivatalos statisztika szerint a háború végéig 186 zsidó katonaorvos kapott magas kitüntetést, 149-en haltak hősi halált, a katonai szolgálatot teljesítők között 9 zsidó vallású egyetemi tanár, 7 címzetes egyetemi tanár és 20 magántanár vett részt. Döbbenetes az 1927. évi hivatalos statisztika is: a 74.860 fő 100%-os rokkant közül 3770, a 352.292 rokkant ellátásban részesülő -25-50 %-os - sebesült közül 15.339, a sebesülésében meghalt 155.799 fő között 5.116 volt zsidó. 1918-októberében a Monarchia hadseregében - a harcoló alakulatok létszáma akkor 320 ezer fő volt - kb. 135 ezer zsidó katona szolgált, legalábbis a zsidó ünnepekkor ennyien kértek pászkát. Más adatok szerint az I. világháborúban a közös hadsereg katonái közül 90 ezer zsidó katona esett el. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint a trianoni Magyarország területéről behívottak közül 10 ezerre becsülték az elesett zsidó katonák számát. Az adatok gyakran ellentmondanak egymásnak, hiszen az 1915-ben szervezett Országos Hadigondozó Hivatal teljes anyaga 1920-ban megsemmisült, az újjáalakított szervezet adattára hiányos maradt, nem tartalmazták az erdélyi, felvidéki és délvidéki adatokat, azokon a területeken ugyanis nem vezettek nyilvántartást a volt magyar katonákról, nem különítették el adataikat. Az 1938-ban meghozott újabb zsidótörvény időlegesen csak gazdaságilag sújtotta a zsidó lakosságot, az orvostársadalmat a háborúba való bekapcsolódásig nem érintette. A hadműveletek kiszélesedésével azonban a zsidó orvosokat folyamatosan munkaszolgálatra hívták be, ami alól legfeljebb a katonai szolgálatra bevonult keresztény orvosok helyettesítése mentesíthetett. Hitler hatalomra kerülése után sok magyar zsidó orvos - a józan észre hallgatva- emigrált, de Magyarország német megszállása után megindult a zsidók, köztük az orvosok
