Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Kapronczay Károly: Adatok a hazai orvosképzésben résztvevő zsidó hallgatókról a 18/20. században
KAPRONCZAY K.: Adatok a hazai orvosképzésben résztvevő zsidó hallgatókról 79 II. József a türelmi rendelet másik határozatában megengedte, hogy a zsidók beköltözhettek a szabad királyi városokba, ami igen előnyös lett az orvosi gyakorlat szempontjából. A magyar egyetem (és orvosi kar) Budáról Pestre történt áthelyezése után, 1784-ben német és magyar oktatási nyelven indult meg a hároméves sebészképzés, ahol a beiratkozottak tekintetében a katolikusok túlsúlya jellemezte a kart. Az orvosi kar összes évfolyamára és a sebészképzésre beiratkozott 361 hallgató közül 57 református, 17 evangélikus, 6 zsidó és egy unitárius volt. Erdélyi csak egy volt, mivel 1775-től működött a kolozsvári Orvos- Sebészi Intézet. A zsidó hitű hallgatók mind magyarországiak voltak: 1814-ig a pesti orvosi kar sebészeti tanfolyamán 914-en szereztek sebész-szülészmesteri oklevelet, amelyből 32 fő volt zsidó val- lású. Ez a létszám a beiratkozottak alig a felét tette ki, a lemaradtak többsége végül Bécsben szerzett oklevelet. Pest „olcsóbb” egyetemnek számított, viszont a bécsi egyetemen szerzett oklevélnek nagyobb volt a szakmai értéke. A következő tíz évben (/1815-1824 között) 835 hallgató iratkozott be, egynegyedük - 214 fő - a Habsburg Birodalom egyéb tartományaiból érkezett. Csehországból 54 peregrinus, közülük 36 lő volt zsidó, és végül 32-en diplomáztak Pesten. Morvaországból szintén 54 diák tanult sebészetet Pesten, 13 katolikus és 41 zsidó. A lengyelek lakta Galíciából huszonkilencen (29) jöttek Magyarországra, két katolikus és egy evangélikus kivételével mind izraelita volt. Az osztrák tartományból érkezett kilenc (9) katolikus, a két Stájerországból érkezett egyike zsidónak mondta magát. A Habsburg Birodalom egyéb tartományaiból érkezettek száma elhanyagolható. A 611 magyarországi hallgató közül 409 katolikus, 98 izraelita, 57 református, 26 evangélikus, 8 görögkeleti, 2 görög katolikus volt. Itt kell megjegyezni, hogy az előbbi összlétszámból 257 fő már az első félévben abbahagyta a tanulmányait, csak 251 szerzett oklevelet. Ez a tíz esztendő valóban a pesti sebészképzés csúcsa volt, hiszen a napóleoni háborúk éveiben megnövekedett a sebészek iránti kereslet, közöttük sok izraelita is volt. A tömeges képzés megvalósulása jellemzi később a reformkort is, amikor a magyar falusi környezet szinte teljesen a sebészek ellátása alá került. A reformkorban az orvosképzés egyre inkább a teljes megreformálást kívánta: a betegellátás területén lassan kevésnek bizonyult a seborvos/szülészmester tudása, bár gyakorlati kiképzésük hibátlan volt. Az egymástól elkülönülő, egyre inkább elavulttá váló orvosdoktori és sebészmesteri képzés problémája is gyakran felmerült ebben az időszakban, egyelőre megoldás helyett csak egymástól merőben eltérő javaslatok születtek. Az előbbi feszültség ugyan még nem érződik a sebésztanfolyamra beiratkozottak létszámán, így a reformkorban (1825-1848 között) 798 fő iratkozott be, ebből 343 fő volt zsidó, a hallgatók összességéhez viszonyítva 30,6 % volt. A zsidóság folyamatosan jelen volt a hatesztendős orvosképzésben is, főként 1820-1830 között. A sebészhallgatók inkább a német nyelvű képzésben vettek részt, tekintettel arra, hogy nem magyarok lakta területekről érkeztek. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a medikusok és a sebészhallgatók számára a legvonzóbb a bécsi egyetem volt, ahol a magyarországiak közül a medikusok egyharmada, a sebészek egynegyede izraelita volt. A szintén bécsi, az orvosi oklevéllel egyenrangú végezettségnek számító katonaorvosi akadémián diplomát szerzettek között mindössze három zsidó peregrinus volt. A Monarchia többi egyetemén az adott időszakban 98 magyarországi és erdélyi zsidó hallgató szerzett seborvosi oklevelet. II. József császárnak a zsidók egyetemi tanulmányait engedélyező rendelkezése nyomán folyamatos lett az orvosképzésben résztvevők száma. A hatéves képzésben - a 18/19. század fordulóján - általában 20-25 hallgató szerzett oklevelet, az egyes évfolyamokon sem vol-
