Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Perjámosi Sándor: A kolozsvári Orvostörténeti Intézet programtervezetei az 1940-es évekből
PERJAMOSI Sándor: A kolozsvári Orvostörténeti Intézet 71 Csajkás legfontosabbnak azt gondolta, hogy „Ezen osztályok meglévő anyagának leltározása az első legszükségesebb feladat és a mai súlyos viszonyok között is sürgősen meg kellene indítani az anyaggyűjtést mindegyik osztályon belül, amennyire azt az intézetnek szűkresza- bott pénzügyi helyzete megengedi:’3' Távolabbi feladatként az Intézet népszerűsítést, megismertetését jelölte meg. Célul tűzte ki hogy „az intézetben meginduljon a termelő munka, megfelelő helyen megjelenjenek az intézetnek dolgozatai, illetőleg népszerű orvostörténeti előadások tartásával az intézeten kívülállók is tudomást szerezzenek az intézet létezéséről és munkájáról. ”31 32 Az intézet megismertetésére állandó és időszaki kiállítások rendezését látta kivitelezhetőnek. Az állandó kiállítást az intézet folyosóján az orvostörténelmi könyvtár anyagainak ritkaságaiból, míg az időszaki kiállításokat a Kolozsvárt elég gyakran rendezett orvoskongreszusok alkalmával, ahol „elsősorban Erdély orvostörténelmi emlékeit kellene bemutatni a kongresszusokon résztvevő orvosoknak - lévén az intézet Erdély egyetemének szerves része Ezekhez szerinte nincs szükség anyagiakra „ megrendezéséhez csupán annyi szükséges, hogy végre befejezést nyerjen a leltározás ”33. Egy rövidebb nemzetközi orvostörténeti kitekintés után érdekes és vitákra is okot adható fejtegetésbe kezdett. „ Napjainkban egyre több szó hangzik el abban a tekintetben, hogy az egyetemek ne csak szakismeretet, hanem nevelést is adjanak hallgatóiknak. Erre a nevelésre szüksége is van minden hallgatónak, mert a mai súlyos világnézeti harc kellős közepén csak azok tudják megállani helyüket, akik kiegyensúlyozott, szilárd világnézeti alapon állanak. Nem lehet már messze az idő, amikor közoktatási kormányzatunk is belátja a határozott világnézeti alapon nyugvó egyetemi nevelés szükségességét és elhatározó lépéseket tesz majd az orvosi ethika és orvostörténelem tanítása terén. ”34 Azonban amíg ez bekövetkezik - folytatja - az Erdély egyeteme Orvostörténeti Intézetének meg kell valósítania célkitűzését: Erdély orvostörténelmének feldolgozását! Munkásságából kiderül, hogy ez ügyben maga sem tétlenkedett, több tanulmányt és kutatási eredményt is közreadott, és rádióelőadást is tartott ebben a témában, illetve Pataki Jenővel együtt készítette a fentebb már említett erdélyi orvoséletrajzi lexikont. Mint írja különös tekintettet kell fordítani a háromszáz éves közjogi különállóságra. Gondot fordítva a fejedelmi és gubemiumi rendeletekre is és kutatni a törvényhatóságok, mágnás családok és szerzetesrendek alig feltárt levéltárait is, továbbá „Erdély egészségügyi rendeletéinek, járványtani adatainak feldolgozása legfontosabb feladata Erdély egyeteme orvostörténeti intézetének. ”35 Az egyes osztályok megszervezése tekintetében a legfontosabb feladatokat a következőkben foglalta össze: 1. Orvostörténeti könyv- és folyóirat-gyűjtemény. Nem csak sorrendileg első. A feladatok tekintetében is legfontosabb az intézetben az alapleltár és a cédulakatalógus elkészülte. Majd gondoskodni kellene az újabb kiadványok beszerzéséről, különös gondot fordítva a magyar szerzők műveire. Ezeket a még élőktől meg kellene kérni, az elhunytak hozzátartozóitól szintén, továbbá az intézet állományában levő jelentős duplum mennyiséget el kellene adni és azon vásárolni, vagy más könyvtárakkal azokat elcserélni. A folyóiratok gyűjteményét ki 31 Csajkás B. levele Berde K.-nak (1943). i. m. 32 U. o. 33 U. o. 34 U. o. 35 U. o.
