Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A prevenció gondolata az 1876. évi közegészségügyi törvényben
24 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) rozó alaptörvények (kórházi, ipari, stb.) életre hívásával. E törvénysorozat elfogadtatásában jelentős szerepe volt az Eötvös József, Szalay László és Trefort Ágoston körül gyülekező centralista csoportnak, akiknek a modem polgári állam modelljének megtervezése köszönhető. A pesti orvosi iskola tagjai alkották meg a centralisták egészségügyi programját. A centralisták prevención alapuló szociálpolitikai szemlélete találkozott az egészségügyi prevenciót valló orvosok programjával. Vonatkozik ez Semmelweis tanítására éppen úgy, mint a megelőzésen nyugvó egészségügyi szemléletre. Az elsők között felismerték az alkotmányos és demokratikus állami beavatkozás szükségességét, elsősorban az iskola-, és közegészség- ügy területén. Trefort Ágoston pedig egyenesen kimondta, hogy „közgazdasági fejlődésünk főfeltétele a közegészségügy [...] mert meghatározója a termelés egyik fő tényezőjének, az embernek, testi és szellemi állapotának. ” Trefort Ágoston minisztersége idején született meg 1876-ban a közegészségügyi törvény, amely az állam legfontosabb feladatai közé emelte a közegészségügyet, egész szervezeti felépítésének létrehozását, ellenőrzését. A törvény a prevenció szellemében mindenre igyekezett kiterjeszteni hatalmát, ugyanakkor legnagyobb „hiányossága” abban rejlett, hogy sok vonatkozásban meghaladta az akkori hazai lehetőségeket. Viszont sok olyan területnek - például az iparegészségügynek, az iskolaegészségügynek, a település-egészségügynek - adott kibontakozási lehetőséget, amelyeknek addig még jogi alapjai sem léteztek a magyar közigazgatási gyakorlatban. Azt senki nem vitatta, hogy a közegészségügyi törvény az orvosi ellátás és a közegészségügy összes területét felölelte, kialakította az orvos-egészségügyi igazgatás modem formáit, azonban a felügyelet kérdésében - éppen a közigazgatás korabeli helyzetéből fakadóan - ellentmondásos helyzetet teremtett. Problémákat okozott, hogy a közegészségügy nem kapott külön szakminisztériumot, hanem a közigazgatást irányító Belügyminisztérium része lett. Ez megosztotta a felügyeletet: például az orvosok és gyógyszerészek felett csak legmagasabb szinten volt szakfelügyelet, míg az alsóbb szinten e jogot nem szakemberek gyakorolták. Az első szinten működő szakembereket (orvost, gyógyszerészt, stb.) választották, fizetésük eltérő lett, nem voltak jogosultak nyugdíjra, mint más közszolgálati tisztviselő. Azonban ebben a rendszerben - éppen a betegellátás érdekében - a kötelező orvos tartást a lakosság lélekszámával összefüggésben rendelték el, amelyhez igazodott az egészségügyi gyógyintézmények létesítésének rendszere is. A megvalósításra külön programot írtak, közös pénzügyi alapot szerveztek, amit beépítettek az ország éves költségvetésébe is. A közegészségügyi törvény hatására nagy előrelépés történt a betegellátás és kórházügy területén. Fontos változást jelentett, hogy szegénységi alapon ingyenes lett a beteg-, és a kórházi ellátás, a vagyonnal és jövedelemmel rendelkezők részére - egységes térítési jegyzék szerint - a fizetéses gyógykezelés elvét teremtették meg. Az utóbbit később kiegészítették a biztosító társaságok által nyújtott lehetőségek: a munka- és iparegészségügyi ellátási formák. A közegészségügyi törvény legnagyobb fejezete - 15 szakaszban - a kórházi és betegellátással foglalkozott. Ez nem csupán országos kórházépítési programot irt elő, és nem kizárólagosan szakmai kérdésekre terjedt ki, hanem felölelte e terület financiális kérdéseit is: az alapítványokat, az ellátás minden területének költségi vonatkozásait, pontosan kidolgozta a szegénységi alapon bekerülők költségi normáit, a rendkívüli esetekben (életveszély, szülés, baleset stb.) kötelező eljárásokat. Létrehozta az Országos Betegápolási Alapot, amely fizette a rendkívüli esetek költségeit. A magyar állami költségvetésben 1878-tól szerepelt a kórházügy, 1888-től a költségvetés - meghatározott keretek között - kórházépítési kölcsönre is
