Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖNYVSZEMLE
204 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) oly neves orvosokkal, mint Madzsar József, Apáthy István vagy Liebermann Leó. Az eugeni- kus mozgalom az I. Világháború után azonban váratlanul és sokkoló módon jobbra tolódott, összefonódott a nacionalista, sőt fajvédő-fasisztoid törekvésekkel, s végül szörnyű szélsőségekbe, genocídiumba torkollott. Bár ez a folyamat minden közép-kelet-európai országban többé-kevésbé azonos forgatókönyv szerint játszódott le, a különbségek megdöbbentők, hiszen a biológiának nem volt talán soha olyan irányzata, amelynek fejlődését és kalandjait a történelmi és társadalmi körülmények ennyire befolyásolták volna. Lengyelországban például az eugenikus mozgalomhoz - más-más céllal ugyan - de szélsőbal, szélsőjobb, sőt vallásos vagy éppen cionista gondolkodók egyaránt csatlakoztak. Turda jelen gyűjteményes kötete ezt a sokszínűséget próbálja bemutatni és bizonyítani számunkra, mégpedig igen didaktikus és okos módszerrel. Az egyes országok eugenika-tör- ténetének rövid, lényegre törő, mégis finom rajza után az adott ország legfontosabb eugenikai szövegeiből olvashatunk idézeteket, színvonalas fordításokban, amelyeket az eredeti nyelvű szöveg kulcsszavainak szómagyarázatai, a más nemzetiségű olvasót tájékoztató jegyzetek, majd remek, válogatott bibliográfia egészítenek ki. A magyar fejezet egészen kitűnő bevezetője után például Madzsar Józseftől, Apáthy Istvántól, Hoffmann Gézától, Méhely Lajostól, Benedek Lászlótól és Tóth Tihamértól olvashatunk szövegeket (Bosnyák Zoltán szerencsénkre kimaradt): márpedig ennél sokszínűbb névsort (és sors-sort) tréfából is nehezen lehetett volna összeállítani. Turda könyve lenyűgözően érdekes, sokszor egészen elképesztő tények olvashatók benne. Szövegválogatásai természetesen önkényesek, ami minden hasonló gyűjtemény elkerülhetetlen hibája, ám, mindenesetre igen változatosak és kétségtelenül sine ira et studio végzett, körültekintő és átgondolt szerkesztői munkáról árulkodnak. A kötet olvastán sok mindenre rádöbben az ember, leginkább pedig arra, milyen keveset tud a szomszéd népek történelméről, kultúrájáról, és sajnos még a saját népe valódi történelméről is. A könyv forgatását tehát minden angolul tudó, a múlt iránt érdeklődő és a jelent megérteni kívánó honfitársamnak melegen ajánlom. Magyar László András
