Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
A FISCHER JAKAB EMLÉKÜLÉS ANYAGA - Pekařova, Katarina: Fischer Jakab és a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület
A Fischer Jakab emlékülés anyaga 147 vájjon ihat-e rendszeresen a beteg alkoholt, csak azt feleljék, hogy jobb, ha nem iszik. Mert a nemivás még eddig senkinek meg nem ártott. Az abstinentia ellen szerinte nem lehet orvosi szempontból küzdeni14 Gyakran volt téma az orvosok szociális feladatainak kérdése. A témát a pozsonyi egyesületben Kováts Lajos (1876-1968) neves, e területen járatos orvos vetette fel. Az orvosok szociális feladatai c. előadása elhangzása után Fischer Jakab indítványára a pozsonyi orvosok bizottságot neveztek ki, amelynek fő feladata a pozsonyi lakosok szociális kérdéseinek felmérése volt.15 Az egyesület orvosi szakülései teret adtak a közegészségügy helyzetéről szóló eszmecseréknek, továbbá az orvosok kifejtették véleményüket az állami egészségügyi tanács ill. más orvosi egyesületek által felterjesztett javaslatokról, tervezetekről is. Az egyesület orvosi szakülésein csak orvosok, gyógyszerészek és állatorvosok vehettek részt, a természettudományi szakosztály azonban nyitott volt minden tag előtt. Fischer Jakab nemcsak részt vett ezeken az üléséken, hanem többször előadást is tartott. Különösen érdekesek voltak azok az előadások, amelyekben a Pozsonyra vonatkozó statisztikai adatokat gyűjtötte össze a magyarországi 1890-es és az 1900-as népszámlálás után. A Pozsonyra vonatkozó statisztikai adatokat összehasonlította öt másik magyarországi várossal (Debrecen, Kassa, Szeged, Temesvár és Sopron) és Budapesttel. Az első három várost szándékosan választotta, mert velük vetélkedett Pozsony az országban a „harmadik” egyetem felállításának jogáért. A statisztikai adatokat tömör hozzászólásokkal egészítette ki. E statisztika szerint Pozsony az összes elemzett városok között a második helyet foglalta el (Budapest után), tehát a második legfontosabb magyarországi városnak lehet tekinteni.16 1911-ben csaknem húsz éves munka után lemondott a titkári posztról sokirányú leterheltsége miatt („nagymérvű elfoglaltsága miatt”). Elfoglaltságát jobban megértjük, ha közelebbről szemügyre vesszük a pozsonyi állami kórház elmegyógyászati osztályának akkori helyzetét. Az 1900-ban épült önálló elmegyógyászati pavilonban, amelyet eredetileg 150 páciens számára terveztek, már a pavilon megnyitás évében 220 beteget látott el. Pávai Vájná Gábor írása szerint 1906-ban 470 elmebeteget ápoltak itt. Az osztályon egy főorvos és valószínűleg egy másodorvos működött. Az ápolók számát Pávai nem adja meg.17 Azon kívül tudjuk, hogy Fischer Jakab vezette a pozsonyi zsidó kórházat is és magánpraxist is folytatott. A titkári posztjáról lemondó beszédében ígérte „hogy mint egyszerű közkatona is legjobb igyekvésemmel és erőmmel fogom egyesületünket szolgálni, mert hiszen ki a természettudományokat ápolja, az a kultúrának is tesz szolgálatot, és azt hiszem mindannyiunknak kötelessége a kultúrát istápolni és terjeszteni”,18 Az ígéretét sajnos nem tudta betartani, mert az 14 Negyedik ülés 1908. április 28-án. In A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1908, 19. kötet, p. 54-56. 15 Második ülés 1907. február 13-án. in A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1907, 19. kötet, 101-102. 16 Fischer, Jakab: Legújabb statisztikai adatatok Pozsony város lakosságáról. In A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1892-1893, 8. füzet, 92-128; Pozsony város népességének haladása az utolsó évtizedbe. In ,4 Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1902, 14. kötet, 3-15. 17 Pávai Vájná Gábor. Pozsony sz. kir. város egészségügyének fejlődése az utóbbi ötven év alatt: 1856-1906. In 1856-1906. Emlékmű: Kiadja a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennálásának ötvenedik évforduló alkalmából. Pozsony : Az egyesület kiadása, 1907, 102-103. 18 Fischer Jakab titkári jelentése. In A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1911,22. kötet, 86.
