Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
A FISCHER JAKAB EMLÉKÜLÉS ANYAGA - Pekařova, Katarina: Fischer Jakab és a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület
146 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) úgy nyilatkozott, hogy ugyan kevés alkalommal használta, de a szerrel kedvező tapasztalatai voltak.10 11 1910-ben az állami kórház bőrgyógyászati osztályának főorvosa Dobrovics Mátyás (1850-1919) volt, aki a szifilisz salvarsannal való kísérleti kezeléséről számolt be. A gyógyszert még Ehrlich-Hata 606, a gyógyszert feltaláló orvosokról nevezte el. Az orvosságot a Nobel-díjas Paul Ehrlich (1854-1915) és a japán Sahachiro Hata (1873-1938) fedezték fel. Dobrovics a gyógyszer vegyi összetételéről és jellegéről, a szaksajtóban megjelent kezelési tapasztalatokról, és a saját gyakorlatából származó tapasztalatairól is beszámolt. A gyógyszernek a szifilisz különböző stádiumaiban kifejtett hatását ismertette. Az előadásnak nagy visszhangja volt a pozsonyi orvosok között. Az eszmecsere folyamán Fischer Jakab arról számolt be, hogy saját vizsgálatai alapján az injekciós kezelések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket." A pozsonyi egyesületben több katonaorvos is foglalkozott elmegyógyászattal. Például 1905-ben Hugo Zúzák k. és cs. ezredorvos Az elmebetegügy kezeléséről a hadsereg körében címmel tartott előadást. A nagyszombati katonai tébolydában 1904-ben kezelt betegek számából kiindulva ismertette a körükben előforduló különféle betegségek arányát, a kórházban alkalmazott terápiás eszközöket, a higiéniás berendezéseket és a gyógyító munka alapelveit. Az előadásából kitűnt, hogy katonai tébolydában már nem alkalmazták az elkülönítő szobák rendszerét és gyógyszeres kezelés (hypnoticumok) is csak igen kivételes esetekben történt. Ezek helyett a gyógyítás során például gyakran langyos fürdőt alkalmaztak. Az ezt követő vitában Fischer Jakab elismerően nyilatkozott az elmebetegeknek eme modern és humánus kezeléséről, egyúttal párhuzamot állítva föl a pozsonyi állami kórház elmegyógyászati osztályával, ahol „távolról sincs meg a kellő számú ápolószemélyzet. A betegszám pedig sokkal nagyobb itt, bár a betegségek jellege a társadalmi elhelyezkedés és életkor szempontjából természetesen egészen más. A jelenlegi viszonyok szerint tehát sem az izoláló szobák rendszere, sem a gyógyszerek alkalmazása az intézetben teljesen ki nem zárható.“12 Fischer Jakab a Good Templar nevű antialkoholista mozgalom pozsonyi fiókjának elnöke volt. Ezt a mozgalmat támogatta a nyitrai születésű, később Budapesten dolgozó Stein Fü- löp (1868-19179) is. Stein több szakmai cikket és szakkönyvet publikált az alkoholizmussal kapcsolatban, a magyarországi pszichoanalízis előfutáraként tartják számon.13 Az egyesület orvosi szakülésén előadott Az alkoholizmusról orvosi szempontból c. előadásában összefoglalta az alkoholizmussal kapcsolatos legújabb ismereteket, foglalkozott az alkoholizmus elleni mozgalmak szociális jelentőségével is, amelyben nagy szerepet tulajdonította az orvosoknak is. Több orvos is hozzászólt a témához, például Pávai Vájná Gábor, aki a mérsékelt fogyasztás mellett foglalt állást. Fischer Jakab erről más véleménnyel volt : „bár elismeri ugyan hogy bizonyos szervezet egy bizonyos mennyiségű alkoholt minden nagyobb kár nélkül képes felhasználni, de a baj csupán az, hogy sohasem tudjuk azt a mennyiséget, amelyet az a bizonyos szervezet kár nélkül elbír ... csak azt óhajtja, hogy az orvosok arra a kérdésre, 10 Első szakülés 1900. január-hó 17-én. In . A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1900, 12. kötet, 111. 11 Ötödik ülés 1910. december hó 21-én. In ,4 Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1909-1910, 21. kötet, 108. 12 Negyedik ülés 1905. március 22-én. In A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület Közleményei, 1907, 19. kötet, 90. 13 Silagi, Denis: Adalékok a „Pszichoanalízis - magyarországi vonatkozások“ témához. In Thalassa, (2009) 20. évf., 79-81.
