Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd—Nemes István—Tolvaj Balázs: Kétségeink II. (Jagelló) Lajos cseh- és magyar király (1506-1526) holttestének azonosításával kapcsolatban
10 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) lovászmester nem vett részt a mohácsi csatában! Arról, hogy a király legalább négy kísérővel menekült a mohácsi csatából, John Hackett (németalföldi angol követ) szeptember 18-án, Antwerpenben kelt leveléből van tudomásunk.34 A három ló számban pedig megegyezik Lajossal és a két udvarmesterrel, vagyis testőrrel, Andrzej Trepkáviú és Korlátkövy Péterre\. Sárffy szerint Trepka holttestét a baleset helyszínén megtalálták. A lengyel származású Andrzej Trepka z Obrazowic bárót35 1520-1522 között nevezték ki Korlátkövy mellé udvarmesternek. Előzőleg már 1516-tól az udvari cseh testőrség kapitánya volt, a lengyelen kívül csehül is jól beszélt, ezért gyakran küldte II. Lajos követként diplomáciai tárgyalásokra.36 Trepka 1518-ban részt vett a lengyel Zsigmond király krakkói esküvőjén is, ahol a királyt Kázmér tescheni herceg (Szapolyai János nagybátyja) és Sárkány Ambrus képviselte 273 lovassal. Szapolyai János vajdát 50, de még a főudvarmester Buzlai Mózest is 13 lovas katona kísérte - tegyük hozzá: békeidőben!37 Vitatható, hogy a cseh királyi kamarás mennyire állt közel a királyhoz, milyen mértékben ismerhette, és vajon tényleg kompetens volt-e az azonosítás tekintetében? Ezzel kapcsolatban nincs bizonyító erejű iratunk. Czettritz inkább lovag volt, mint kamarás, véleményünk szerint nem tudta olyan jól megfigyelni II. Lajos testi hibáit, mint egy komornyik. A kamarási megbízatás elég tág körű fogalom, az udvarban kamarásként nyilvántartott Stibitz lovagnak, a zsoldosvezér karthágói Hannibálnak, Ráskay Gáspárnak, aki nógrádi főispán és temesi ispán is volt, vagy Czettritz-nek azonban nem sok köze lehetett a belső kamarási szolgálathoz. Kamarások feladatkörébe tartozott még a vadászsólymok felügyelete Solymáron, tehát akik ezt végezték, nem is tartózkodtak mindig Budán.38 A 2015. aug. 29-i Nekünk mégis Mohács kell MTA-Szimpóziumon elhangzott Szebelédi Zsolt filológus konklúziója, miszerint 33 % az esélye, hogy Czettritz felismerte II. Lajost, 33 %, hogy nem mondott igazat, és 33 %, hogy jóhiszeműen tévedett, számunkra is elfogadható. Azzal a kiegészítéssel, hogy Magyarországon a 16. század elején nem praktizáltak fogorvosok, az akkor létező egyetlen fogászati beavatkozást, a fogeltávolítást, továbbá a sebészeti jellegű ellátásokat is borbélyok végezték, nem pedig orvosok. „ Egész Európában ritkaság- számba ment a müveit, és magasabb képzettségű sebész, ellenben annál nagyobb számban akadt a céhbeli nyers, empirikus borbély és fiirdős, ki műtétekre is kapható,”39 Az erdélyi fejedelmek például megkövetelték, hogy a nagyszebeni borbélyok (hadi sebészek) a háborúba menjenek.40 Istvánffy szerint a mohácsi csatából menekülő pécsi püspököt, Csulai Móré Fülöpöt borbélya kísérte, de az elvérzéstől nem tudta megmenteni, ezért a püspök a pécsi út mellett vesztette életét.41 A fogazatról történő azonosításhoz nem elegendő az emlékezetre hagyatkozni, ahhoz mindenképpen szükséges valamilyen leírás, vagy fogászati gipszminta, amivel össze lehet 34 British Library, London, United Kingdom. Cotton Manuscripts. (Továbbiakban BL.) Galba B. IX. f. 29. Botlik Richárd: Henry VIII and the new Hungarian political élite in 1526-1527. (The Anglo-Hungarian relationship after the battle of Mohács.) Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica tom. 12. fase. 2. (2007) 126. 35 Sroka, Stanislaw A.: Zapomniany przodek sw. Stanislawa Kostki. Klio 18 (2011) 138. 36 Fógel (1917)49. 37 Uo. 106-107. 38 Uo. 121. 39 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. II. kötet. Bp„ 1929. 50. 40 Uo. III. kötet 150. 41 Istvánffy i. m. 228.
