Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
76 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) gyár szabadságharc melletti kiállása miatt állásából felfüggesztettek. Gebhardt tanártársát, a seborvosoknak elméleti orvostant előadó Bugát Pált, a forradalmi kormány országos főorvosát pedig véglegesen megfosztották egyetemi tanári állásától és nyugdíjától is.36 Hogyan lehetséges tehát - merül fel a kérdés a figyelmes Olvasóban hogy Gebhardt már 1850-ben a császári biztos bizalmát élvezi? Csak úgy, hogy Gebhardt távol tartotta magát az „eseményektől” ill. 1849 augusztusában, amikor Haynau bevonul Pestre, „az orosz segédlettel talpa alá gyűrt magyar forradalom szülővárosába,” Gebhardt is ott van - az orvosi karról egyedül - a „hódolatukat nyilvánítók” közt.37 így maradhatott meg tehát professzori állásában és kaphatott megbízást egy országos intézet irányítására. Térjünk vissza azonban előadása szövegéhez, melyből további értékes adatok csemegézhetek ki az 1852 előtti oltóanyag-termelésről. Sajnos, Gebhardt egy szót sem veszteget elődjére, Bossányira ill. annak intézetére. így nem tudjuk, hogyan történt a stafétabot átadása, hogyan került át az oltóintézet a Rókus Kórházból Gebhardt felügyelete alá? Intézetet írtunk ismételten, tudatosítva, hogy valószínűleg egy virtuális intézetről lehet csak szó, amely a nyári hónapok - a tanítási szünet idején - „alakíttatott ki” Gebhardtból és tanítványaiból. Nem tudjuk, hol oltottak? Gebhardt ugyan azt mondja egy helyütt: „nem ritkán alkalmam volt a reám bízott koródában himlőkéket észlelni ”.38A himlőkét, a védőoltás-áltál módosított és szelíd lefolyású himlőt - ezért himlőke - gyakran valódi himlőnek vélték. ,Jgen gyakran a már elhunyt Vindisch dr. úr, tőle oltás után kifejlett valóságos emberhimlősöknek tartott betegeihez vezetett, de soha egyiknél sem találtam valóságos himlőt” - állítja Gebhardt. Az említett Vindisch/Windisch Lipót Bossányi utóda volt a Rókus-Kórház igazgatói székében és Gebhardtot, az orvosi kar tudós professzorát konzultációba hívta meg a Rókus Kórház sebészetére. Vagyis a Rókus, a városi közkórház nem lehetett a Gebhardtra bízott kóroda. Az orvosi kar ugyan ismételten kérte a gyakorlati oktatás áthelyezését a városi közkórházba, de ezt Pest városának tanácsa makacsul ellenezte. így a medikusok és seborvosok gyakorlati kiképzése az egyetemhez tartozó „klinikán” zajlott, ahol előbb 9, majd később 13 ágy képezte a „sebészi kórodát” a Hatvani-utca régi orvoskari épületében.39 Ilyen kis ágylétszámú sebészeten nehezen képzelhető el egy berendezett oltóintézet működése. A korábbi szakirodalomban sincs fogódzó az intézet helyére: „Az egyetemen még 1824-ben létesült Gebhardt Ferenc sebészprofesszor... vezetése alatt a Központi Oltóintézet”40 - közli lakonikusan a magyar oltóanyag-termelés történetét közreadó Zboray. A himlőoltás magyar történetéből egyébként gazdag és hiteles forrásanyagot felvonultató Gortvay is csak ennyit ír: „Gebhardt Ferenc... vezetése alatt 1824-ben Védhimlő Intézet létesült Pesten ”.41 Gebhardtól nem, de egy korabeli újságból megtudtuk, hol is folyt az oltás? A Budapesti Hírlap 1855. május 16-i számában, a Napi hírek és események rovatban jelent meg az alábbi közlemény: „Pest, május 16. Miután a testvérvárosokban a valóságos emberi himlők jelenleg nem ritkán mutatkoznak, figyelmeztetnek a szülék, tanítók és mesteremberek, oltatlan gyermekeik, növendékeik és inasok érdekében, a cs. k. központi orsz. Óvhimlőoltonyozó intézetben (belvá36 Gortvay, 235 37 Spira 663. 38 Gebhardt 1851,55 39 Kovács, 550 40 Zboray 164 Gortvay 1950, 679. 41
