Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
72 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) A pozsonyi oltóházzal kapcsolatban sem sikerült pontosító adathoz jutnunk. A pozsonyi himlőoltás apostola, az első, 1801. július 18-i nyilvános védőoltás szervezője, a modem közegészségtan egyik megalapítójaj0 Huszty Zakariás Teofil (1754-1803), még az oltóházak felállítása előtt elhunyt. O lehetett volna a legalkalmasabb a pozsonyi intézet működtetésére, hiszen már 1801-ben több felvidéki orvosnak - pl. a lőcsei Schrattner Dánielnek — küldött oltóanyagot16 17. Nagy kár, hogy Huszty életművének — s ezen belül a himlőoltással kapcsolatos pozsonyi történéseknek - legjobb ismerője, Duka Zólyomi Norbert, csak a Huszty haláláig, vagyis az 1803-ig terjedő időszak históriájával foglalkozott kitűnő monográfiájában.18 A magyar „oltó ház“ ötletét egyébként már 1802 elején felvetette a himlőoltás lelkes apostola, Kováts Mihály (1762-1851) doktor. 1802-ben lefordította egy német szerző egészségnevelő könyvét és a fordítást megbővítette „a tehénkilisekről való tanítással“. O is említi Carro-nak, a magyar orvosoknak megküldött oltóanyaggal szerzett érdemeit, majd oltóin- tézeteket mutat be: „Ez a Londoni Közönséges tehén-kilist óltó ház 1799-ben 2-dik Decemberben állíttatott fel, és fejévé lett a Yorki Hertzeg'9... Ez a Londoni óltó ház már most nagy virágzásban van, és méltó volna, ha ennek formája a mi kegyes Hazánkfijai-is valami ollyan óltó házat állítanának fel...“20 A pozsonyi Pressburger Zeitung 1802. okt. 8-án megjelent 79. száma pedig mellékletként közölte a lembergi21 oltóintézet (Impfűngsinhalt) által kidolgozod és ingyenesen osztogatott, 20 pontból álló „oktatást“.22 Egyedül a pesti „oltó-főállomás“ történetéhez találtunk bőségesebb korabeli anyagot - feltételezve, persze, hogy a Bossányi-féle „intézet“ azonos lehetett a pesti oltó-főállomással. Bossányi András (1746-1825) a Nyitra megyei Kerencsen (ma: Kmca, Szlovákia) született és a pesti karon 1797-ben szerzett orvosi oklevelet. 1806-ban került a pesti Rókus Kórház élére. Nem tudjuk, hol működött 1797 és 1806 között, Duka Zólyomi is csupán annyit ír, hogy „más megyék területén” számos oltást végzett.23 Tehát oltási tapasztalatokkal felvértezve szervezte meg a Rókus Kórház kebelében működő oltó „állomást”. E kezdetekről az 1808-ban kiadott Közönséges Népoktatás a természetes ember-himlőnek tulajdonságairól és a mentő- vagy tehénhimlőnek jeles hasznáról... című nyolc oldalas munkájának utolsó két fejezetében olvashatunk: „... bizonyos tanúit, és nagy érdemű Férjfiak egy társaságba lépni, és a beoltást közönségesen magokra válalni magokban eltökélették — hogy végtére ezen tárgyat is elérhessük, hogy ezután mind az igazi beoltandó év (nyirok KL) feltaláltathasson mind pediglen maga a beóltatás mindenkor a szükséges vigyázattal véghezvitethessen. Ezen társaságnak öszvegyűlése tartatik a Pest- Városi Sz. Rókusnál lévő Egésség szerzete házában. Oda fordulhatnak tehát mind azok, kik a gyermekeken teendő beoltást óhajtják. Minden héten ki vágynak rendelve bizonyos napok, és órák, mellyekben a beoltás a társaság 16 Duka Zólyomi 1973 17 Duka Zólyomi 1983, 53 18 Duka Zólyomi, 1972, 99-104 19 A yorki herceg angol hercegi cím, melyet az angol uralkodó másodszülött fia szokott viselni. A szövegben szereplő yorki herceg III. György másodszülöttje, Frigyes (1763-1827) volt (Pallas Nagy Lexikona, 16. Kötet, 1094) 20 Kováts 1802,40-41 21 Lemberg - a régi magyaroknál Ilyvó - Galícia fővárosa, majd Lengyelország első felosztása óta, tehát 1802- ben is, Ausztria birtoka. Ma: Lvov (Ukrajna). 22 Unterricht über die Einimpfung, den Verlauf und die Behandlung der Schutzpocken 23 Duka Zólyomi, 1983, 52.
