Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában (Semmelweis, Bottini, Lister)
VARJASSY Péter: Semmelweis Ignác autográf hagyatéka 51 részéről a ’gyermeknek élve, vagy halva lett elszülésére nézve lényegileg is egymástól eltérne, - miután mind azon által a’Pesti Cs. Kir. egyetemi orvosi tanári testületnek e’részbeni véleménye fent nevezett Czimmermann Erzsébet és Haczl Antal szakértők véleményével össze hangzásban látszatik lenni, szükség kép azon körülményt kell következtetni, mikép Szép Nagy Erzsébet a’gyermeknek mozgását nem érezve, valamint terhességét csupán a’havi tisztulás kimaradásának tulajdonítván ötödik hónapjában egy idétlen, s életét az anya méhen kívül folytatni képtelen magzatot szült légyen”. Mivel a halott magzat nem került elő és annak élve születése sem volt bizonyítható, „miért is a ’további e 'részbeni vizsgálattal gyermek gyilkossági bűn tény állásnak hijányában felhagyandó". „A ’Jherényi Cs. Kir. Megyei Törvényszék ... 1858. Esz. Január 29: 4901. sz. alatt" meghozott határozatában a csecsemőgyilkosság vádja alól jogerősen felmentette Szép-Nagy Erzsébetet: „vádlott, és fogva lévő Szép Nagy Erzsébet azonnal szabad lábra helyeztessék". Noha főbenjáró bűn elkövetése alól felmentették, de egyúttal kisebb súlyú törvénytelenségekkel, mulasztások vétségével megvádolták, mivel „Szép Nagy Erzsébet az idétlen szüléséről jelentést tenni, valamint az állítólag holt gyermeket a’btk. 339. §-ban felsorolt felsőbbsé- gi személyeknek előmutatni elmulasztván miután ezen mulasztás az idézett törvényszakasza alá esvén élet biztonsága elleni kihágási tényállást tartalmazna: a ’ vizsgálati iratok további eljárás végett az illetékes cs. kir járás bírósághoz átszármazandók.” Utóbbi eljárásról azonban nincsen további adatunk. 3. Semmelweis Ignác autográf aláírásából is nagyon kevés maradt fenn, indokolt ezért minden idetartozó adatot összegyűjteni és ismertetni. Két sajátkezű névbejegyzése olvasható a pesti illetőségű ,JD. Tihamér Balogh" egyetemi leckekönyvében. Balogh Tihamér Almási Balogh Pál fia volt. A medicinát tanuló ifjú az 1858/59. esztendő tavaszi szemeszterében hallgatta az „obstetricia theoretica” tantárgyat, amelyet „Prof. Semmelweis" tartott. Az óraadó professzorok többnyire rövid bejegyzést szoktak írni az index Adnotata rovatába, értékelve a hallgató estleges szorgalmát. Érdekes, Semmelweis a nevén kívül nem írt be semmit az indexbe. Por MomoNtre mini in C. R. tniverxiuii* lux l«rtioof* «• &apB*Uturum jitnri^sw u*i. Tssirr------1-----T*----—------------b uk'» «ckolanuu ct lioiuiiw n ^ ■~j j «WS* j »«MwSr a a »«imi íc.—/ <Z'w,...y p>y S- fy ■ /**./ / ^7% . —...... / ■ yCz- /fy----*■ - • V í : jj. / ----------^ Ué 7Ä>S SÉlÉli 5. ábra. A magántulajdonban lévő egyetemi leckekönyv hivatkozott oldala, Semmelweis aláírásaival
