Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Péter H. Mária: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága
118 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) Baráti köréhez számosán tartoztak a természettudományok neves művelői közül, állandó szakmai kapcsolatban volt kortársaival, így August Heinrich Griesebach (1814-1879), Láng Adolf Ferenc (1795-1863), Carl Polak (1847-1900) botanikusokkal, valamint Dorner Józseffel (1808— 1873), aki szintén gyógyszerészi képesítéssel, mint minisztériumi tisztviselő és pedagógusként működött, de lelkes híve volt a magyar flóra kiadásának [13]. Az említettek herbáriumát több esetben átnézte, javította, kiegészítette, a róluk készített jegyzeteit szintén a Magyar Természettudományi Múzeum kézirat gyűjteménye őrzi.18 Ezeken kívül saját nö- vénygyüjtésével kapcsolatos megjegyzései is itt találhatók. Emlékezete Müller Bemát egy sokoldalú, tevékeny gyógyszerész volt. Munkáját a pontosság és az igényesség jellemezte. Szinte haláláig, 91 éves koráig fáradhatatlanul dolgozott a gyógyszerészet közügyéiért, a szakmai élet minden területén. Szerénysége, becsületessége közismert volt. Kortársai tisztelték, becsülték. Fáradhatatlanul dolgozott a közügyért. Helye a magyar gyógyszerészet nagyjai közt van [36]. Bár Müller Bemát florisztikai tevékenységének és herbáriumának teljes bemutatása még várat magára, azonban az a tény, hogy botanikai vonatkozású kéziratainak egy része, pontosabban 18 darab, valamint saját Herbáriuma is megőrződött és kutatható is a Magyar Természettudományi Múzeumban, emlékezetének fennmaradását biztosítja. A halála után közvetlenül megjelent nekrológokban méltó megemlékezést olvashatunk róla a Gyógyszerészi Közlöny, a Gyógyászat, a Gyógyszerészi Értesítő hasábjain [23,41,42], de évtizedekkel később is írtak munkásságáról, értékelték egykori jelentős tevékenységét [8, 43,3,11,23]. Emlékét megőrizni mindenkori kötelességünk. A Semmelweis évforduló kapcsán még egy másik közeli gyógyszerész rokonáról, Ráth Péterről is ismertetünk néhány adatot. Ráth Péter 1811. március 12-én született. Apja Ráth József 1769-1835) gyógyszerész, aki 1805-ben vásárolta meg a Tabánban levő Szentháromság gyógyszertárát. Ebben dolgozott egy ideig Müller Bemát is. Ráth József patikája a Müller háztól néhány méterre volt, így semmi sem volt természetesebb, minthogy Müller Bemát, az iskoláinak befejezése után oda került tanoncnak. Erre nagy szükség is volt, hiszen abban az időszakban Ráth József fia, Ráth Péter gyógyszerészi oklevelének megszerzése után külföldön, Grazban és Brünnben tartózkodott. Ráth József, az apa 1836-ban elhunyt, ezután fia, Péter örökölte és vezette a gyógyszertárat. Gyógyszertára először a Szentháromság téren, majd a Palota utca 9. szám alatt, a Tabánon működött. Ráth Péter 1836. május 28-án feleségül vette Semmelweis Ignác nővérét, az 1815. szept. 13-án született Juliannát [14,24]. Ráth Péter sokat tett a vidéki gyógyszertárakért. 20 éven át elnöke az 1847-ben alapított Gyógyszerész Testületnek, majd 1850-ben alelnöke lett, 1854-től elnöke. Rövid ideig elnöke volt a 1872-ben alakult Országos Gyógyszerész Egyesületnek is. Az Országos Közegészség- ügyi Tanács megalakulásakor a belügyminiszter a Tanács rendkívüli tagjává nevezte ki. Nem volt olyan kari mozgalom, amelynek egyik vezetője, irányítója ne Ráth Péter lett volna, aki 18 TtF-MB: Föl. 100: Griesebach: Dicotyledoneae. Dialypetalae Ms. Sec. XIX, nyilvántartási szám: II1-4./7./18.; Föl. 95.: Enumeratio plantarum matrensium a cl. D.D. Pharmacopoeis Andr. Adler et A. Fr. Láng lectarum. Exmissis cryptogamicis, nyilvántartási szám: III-4./7./13.
