Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Péter H. Mária: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága
116 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) gyógyszerészeti tanulási idő legyen a szakma minden területére kiterjedő, sokoldalú, hogy a növendék 3 év eltelte után már, mint használható, megbízható egyén kerüljön ki, aki képes további tapasztalat gyűjtésére és önállóságának legyen széles hatásköre. Ezért kívánatosnak tartja, hogy a gyógyszerészképzésben a tanításnak, az oktatásnak minden téren kivétel nélkül alaposnak, rendszeresnek, meggyőzőnek és mélyen behatónak kell lennie. Nagy felelősség hárul arra a gyógyszerészre is, aki egy vagy több jelöltet vesz fel tanulónak a patikájába. Arra vonatkozóan, hogy a gyógyszertári oktatás minősége milyen mértékben függ a patika nagyságától illetve annak elhelyezkedésétől, Müller Bemát több példát hozott fel, azonban véleménye szerint ez döntően nem befolyásolja ajelölt tanulási lehetőségét. Felveti a gyógyszerészeti oktatást megreformáló intézkedések hiányát, fontosnak tartja az egységes tankönyvek megjelentetését az egyetemi képzés eredményessége érdekében. Szükségesnek tartja, hogy a vizsgáztató bizottságnak mindig legyen egy vagy két gyakorló gyógyszerész tagja is. Később ezt a javaslatát a vizsgáztató bizottságok összetételénél figyelembe vették. Müller Bemát az oktatás, a képzés minden területére kiteijedő értekezését saját megfigyeléseire és tapasztalataira alapozta. Ez annak tulajdonítható, hogy már 1854-től kezdve 50 éven át kormánybiztos volt a gyógyszerészeket vizsgáztató bizottságban [11,12], Ebben a munkájában odafigyeléssel, lelkiismeretesen és javító szándékkal vett részt, a minisztériumban és a felsőbb igazgatósági fórumokon több alkalommal figyelembe vették véleményét, értékelték ilyen irányú munkásságát. Növénytani, florisztikai kutatásai A gyógyszerészet terén végzett munkássága mellett külön kell foglalkoznunk a növénytani, florisztikai kutatásaival. Mint ahogyan már az életrajzi adatai között is említettük, 1829- től a selmeci bányászati akadémián a botanikai és az ásványtani előadásokat nagy szorgalommal látogatta. Itt már elkötelezte magát a környezetében levő növényzet felmérésére. Ez iránti érdeklődését már 1832-ben Sadler József (1791-1849) keltette fel, aki bár gyógyszerészi és orvosi oklevelet szerzett, de az egyetem botanika tanára is volt. Hűséges segítője lett Sadlernek, akinek a régebbi gyűjteménye (Herbarium Sadlerianum) részére - ami már 1839-ben több mint 28000 fajt tartalmazott - megírta a mutatóit és címkéit is. Közben magának is szorgalmasan gyűjtött növényeket [6], Ami a begyűjtött növénypéldányok preparálását illeti, Müller Bemardra jellemző volt az egyenletes gondossága, amely még megközelítette a „régiek” nagyszerű préselés technikáját és preparálás módját, saját példányai részére gyakran jegyzéket készített és címkéket írt illetve nyomtatott is [7]. Később Linzbauer Xaver Ferenc (1807- 1888) orvosprofesszorral is, aki 1863-1866 között a botanika helyettes tanára is volt, egy életre szóló barátságot kötött. Müller Bemát részt vett 1844. október 24-én a M. Kir. Természettudományi Társulat megalapításában. A 134 alapító tag névsorában az ő neve is szerepel9. A Társulat későbbi munkálataiban is részt vett. Gyarapítás céljából később a saját értékes növény-gyűjteményét a Társulatnak ajándékozta. Ez, később a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába került. Ma a Magyar Természettudományi Múzeumban találhatók a Müller Bemáttól származó, előrenyomtatott cédulákkal ellátott herbáriumi példányok. A Múzeum adatbázisának kb. 15%-át a teljes Kárpát-medencei gyűjtemény képviseli, így Rendes tagok névsora postaállomások szerint. Természettudományi Közlöny, 1871, 3. kötet, 20. füzet, 96-107.
