Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Péter H. Mária: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága
PÉTER H.MARIA: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága 111 Müller Bernét gyógyszertára kezelését 1890. június 1-jén átadta Gresznárik Györgynek, két év múlva, 1892-ben pedig eladta Zboray Béla (1844-1914) gyógyszerésznek, aki 1867- ben szerzett gyógyszerész oklevelet és 1904-ig maradt ennek a gyógyszertárnak a tulajdonosa [36], Gyógyszerészi vonatkozású közéleti munkássága Müller Bemát már fiatal gyógyszerészként részt vett a közéletben, a gyógyszerészek szakmai életének megszervezésében. Az 1854-ben létrehozott árszabály-bizottságnak tagja volt és jelentősen hozzájárult az árszabály kidolgozásához és kiadásához. Ugyanebben az évben kinevezték a gyógyszerészi szigorlatok vendégvizsgálójává. Ez utóbbi feladatának haláláig lelkiismeretesen tett eleget. 1855-ben a pesti magisztrátus felkérte az itt gyártott ecetek vizsgálatára, ezt elvállalta és díjmentesen el is végezte. 1858-ban a városi tisztiorvosi hivatal a szappanok vizsgálatával bízta meg, amit szintén díjazás nélkül végzett. Az 1860-ban alapított bizottságnak, amelynek feladata a gyógyszerészek és a kereskedelem gyógyszer-eladásainak szabályozása volt, rendes tagja és egyben az ügy referense is volt. 1861-ben az osztrák gyógyszerészek egyesülete {Österreichischer Apotheker-Verein) alapító és rendes tagjává választotta [ 11 ]. 1862-ben megkezdődött a magyarországi gyógyszerészek szerveződése is, egy országos egyesület létrehozása céljából. Az ezzel kapcsolatos szervezési teendők elvégzésére egy bizottságot állítottak fel, melynek tagja volt Müller Bemát is, más neves gyógyszerészek mellett. Az 1863 januárjában Felletár Emil (1834-1917) gyógyszerész szerkesztésében megjelent a Vegyészet és Gyógyszerészet c. folyóirat. Ennek harmadik, februári számában Müller Bemát már közölte az Országos Gyógyszerész Egyesület megalakításával kapcsolatos elképzeléseit, a további öt számban pedig már közre adta a testület szerkezetével kapcsolatos véleményét, végül a hatodik lapszámban a vidék beosztásának tervezetét is közölte. Megyénként 20-30 patikával, országosan 455 gyógyszertár besorolását javasolta. Az élen Bihar megye szerepelt 34 gyógyszertárral [38]. Ugyancsak ebben a folyóiratban jelent meg még A gyógyszerészet önképviselete c. tanulmánya öt folyatatásban, valamint a Gyógyszerészi Könyvvitel c. írása szintén öt folytatásban. 1863-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók IX., Pesten tartott nagygyűlésén az elnök, br. Eötvös József megnyitó beszédében felszólította a gyógyszerészeket egy önálló gyógyszerészi szakosztály létrehozására. Ezen a rendezvényen a jelenlevő 38 pesti és vidéki gyógyszerész, szakosztályt alakítottak, melynek elnöke Ráth Péter, a budai-, és alelnöke Jármay Gusztáv, a pesti grémium elnökei voltak. Ugyanekkor Müller Bemátot felkérték, hogy tanácsadóként készítse elő a gyógyszerészi szakosztály kiállítását. A kiállításnak nagy sikere volt, Müller Bemát saját gyógyszertárának gyűjteményét is bemutatta. 1867-ig Müller Bemát a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Gyógyszerészeti Szakosztályának másodelnöki, 1867-1872 között pedig elnöki tisztségét is betöltötte. Marosvásárhelyen, az 1864-ben rendezett Magyar Orvosok és Természetvizsgálók X. vándorgyűlésén, Ráth Péter, gyógyszerész elnökletével már gyógyszerészi értekezletet is tartottak. Az itt elhangzott észrevételeiket továbbították a pest-budai bizottságnak. 1866-ban Müller Bemát és Jármay Gusztáv (1816-1896) gyógyszerészek együtt, a pest-budai gyógyszerészek testületének támogatásával ,.gyógyszerészi rendszabály-javas
