Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Hat évtizede egy tudományterület szolgálatában: az Orvostörténeti Közlemények
KAPRONCZAYKatalin: Hat évtizede egy tudományterület szolgálatában 9 pításának nagyobb évfordulói tiszteletére, 1971-ben (57-58. kötet) a 200. évforduló, majd 1994-ben a 225. évforduló alkalmából (147-148. kötet), az orvosképzés hazai és felvidéki magyar és szlovák kutatóinak írásait közölve. A továbbiakban soroljunk fel néhány, a tudomány-, és orvostörténeti szempontból jelentős forráskiadást tartalmazó folyóiratszámot. Nagy sikere volt a 23. kötetnek (1962.), a példányokat rövid idő alatt „szétkapkodták”, mivel Méliusz Juhász Péter: Herbarium-ámk teljes szövegét tartalmazza, valamint a nyelvész-irodalmár Bán Imre, a gyógyszerész Halmai János, és a botanikus Natter-Nád Miksa elemzése csatlakozik a műhöz. Az Adattári közlemények mindig a kutatók számára legértékesebb forrásanyagból merítettek, a levéltári dokumentumok, kiadatlan írásművek, levelezések szövegének közreadásával. Az erdélyi orvoslás múltjának kutatásához nyújt értékes adalékokat a 34.,35., 36. kötet (1965-ben), amelyekben Fodor István gyűjtésének eredményeként a 18-19. századi jelentős erdélyi orvosok szakmai leveleit adta közre a folyóirat. Nagy segítséget jelent a latinul nem tudó - nagy számú - kutatónak néhány kiemelkedő orvosi munka teljes szövegének magyar fordítása. Sattler Jenő a hippokratészi Corpus számos részletét lefordította: az időjárásról és az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, a szent betegségről (epilepszia), a kórjóslatokról, a női természetről és a női betegségekről, a magzatról és különféle szülészeti esetről. (33. és 37. kötetben, 1964-65). A magyarul közreadott Hippokratész-szövegek sorát 1975-ben (75-76- os szám) bővítette Nagy Ferenc: A terméketlen nőkről (De sterilibus) c. írás fordításával. A magyarországi gyógyvizekről szóló első összefoglaló mű megírása a 16. században tevékenykedő, sziléziai születésű Georgius Wernher nevéhez fűződik, a De admirandis Hungáriáé aquis (Magyarország csodálatos vizeiről) c. munka az 1549-es első, bázeli kinyomatást követően többször is megjelent. Az Orvostörténeti Közlemények 29. kötetében (1963) Erdősi Laura fordításában megjelent a munka 1594-es kiadása magyarul is. Weszprémi István: Tentamen de iniculanda peste (A pestisoltás szükségének vizsgálata) c. munkáját az antitoxikus terápia korai megfogalmazásának, felvetésének tekintik az orvostörténeti értékelések. Vida Tivadar fordításában, teljes terjedelmében olvashatjuk Weszprémi művét az OTK 75-76-os kötetében (1975). Mátyus István sokrétű életművének egyik területe az erdélyi gyógyvizek kutatása, elemzése. Kéziratos hagyatékának értékes darabja a Marosvásárhelyen őrzött De aquis Rhadnensibus (A radnai ásványvizekről) c. írás, amelynek első nyomtatott, magyar nyelvre is lefordított közreadása az OTK 1968-as, 45.sz. kötetében, Spielmann József - Szőkefalvi-Nagy Zoltán - Soós József szerzők jóvoltából történt meg. Semmelweis Ignác szakirodalmi munkásságának első darabja a De vita plantarum c. 1844-ben írott disszertációja. Semmelweis halálának centenáris évfordulóján a gyógyszerészek érdeklődését keltette fel a mű, mégpedig a gyógynövényekkel kapcsolatos megállapítások vonatkozásában. Pelle Pál fordította magyarra a latin nyelvű disszertációt, a szövegközlés az 55-56-os kötetben valósult meg, 1970-ben. Az orvosképzéshez, az önálló magyar orvosi kar történetéhez kapcsolódó levéltári dokumentumok primer magyar nyelvű közlése is megvalósult az OTK hasábjain. 1971-ben, az 57-59-es kötetben Vehle Ferdinánd 1848-ból származó, mindaddig kiadatlan tanulmányi tervezetét közölte a folyóirat. Hasonló forráskiadásnak számít az egyetem alapító okiratának magyar nyelvű közlése Magyar László András és Szögi László jóvoltából, a 147-148.-as kötetben, 1994-ben. Szintén az orvosi kar történetének kutatását segíti az az adattári közlemény, amely Bolányi Imre és Palatkás Béla nevéhez fűződik, akik az orvostudományi kar történetének legfontosabb adatait foglalták össze táblázatos formában az ala
