Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
KÖNYVSZEMLE
308 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) egy rövid tanulmány követi Orvosgyakorlati Casuistica. Méhrostdag (Uterusfibroid) kiirtása és újra termődése; rendes lefolyású terhesség cimmel az 1861. évi április 14,-ei lapszámból. A következő cikksorozat az A Sz. Pétervári orvosegylet a gyermekágyi láz oktanáról s védekezéséről címet viseli. Ennek részei az 1863. évi február 8.-ai és az azt követő lapszámokban jelentek meg, összesen 5 részben. Ebben a sorozatban a szerző közli a szentpétevári orvosegyesület több szülészorvos tagjának véleményét a gyermekágyi láz okával kapcsolatban. Az 1864. évi február 18.-ai lapszámban Semmelweis Az ivarvérzés körüli régibb és újabb elméletek címmel közölt tanulmányt, amelynek második, befejező részét ugyanebben az évben, a március 27.-ei lapszámban jelentette meg. A február 18.- ai lapszámban jelent meg Hét hónapos terhesség, rendkívül nagyságú rostos méhpöfeteg mellett című tanulmánya is. Ugyanebben az évben újabb, 8 részes tanulmánysorozata jelent meg a folyóiratban Az ivarvérzés és ennek rendellenességei címmel. Ennek a sorozatnak a részei május 22.-én, június 19.-én, július 17.-én, augusztus 21.-én, szeptember 18.-án, október 16.-án, november 27.-én és december 25.-én láttak napvilágot. Az utolsó tanulmánysorozata halálának évében, 1865-ben jelent meg. A címe: A petefészektömlők (Ovarienkysten) műtéti kezelése. A sorozat 5 részből áll. A részek a március 5.-ei és 26.-ai, az április 30.-ai, a május 21.-ei és a június 18.-ai lapszámban láttak napvilágot. A könyv a folyóirat oldalainak fénymásolataiból áll össze, így a szövegeket korabeli helyesírással olvashatjuk. Ugyanemiatt a kötetben nincs folyamatos lapszámozás. A kötet egyetlen illusztrációja a 2. oldalon található: Canzi Ágost 1857-ben Semmelweisről készített vízfestmény-portréjának reprodukciója. A kötet A4-esnél nagyobb lapméretű, keményfedelű, bársonyos borítójú. Dómján Lajos Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon (1686-1848). A Semmelweis Egyetem Levéltárának kiadványai 5. Bp., Semmelweis Kiadó, 2013. 323 p. ill. Dr. Simon Katalin, Budapest Főváros Levéltárának fiatal kutatója írta meg az első monografikus, tudományos alaposságú művet, amely a seborvosok, sebészek tevékenységének magyarországi történetét teljességre törekedve tekinti át - az 1686 és 1848 közötti több mint másfél évszázadban. A doktori disszertációként készült müvet a Semmelweis Kiadó jelentette meg könyv formájában. Munkája hiánypótló, mert az eddigi orvos-központú orvostörténetírásból többnyire kimaradt vagy csak a periférián szerepelt a sebészet - a sebészek ugyanis a 12. századtól a 19. század közepéig csupán mesterembereknek számítottak, képzésük is nagyrészt az orvosi fakultásokon kívül zajlott. Az 1760-70- es években bevezetett sebészcéhes anatómiai vizsgával, majd az egyetemi sebészképzés elindulásával kezdett a sebészet kézműves mesterségből tudományos hivatássá válni. Simon Katalin hatalmas mennyiségű szak- és forrásirodalmat tanulmányozott át müve megírásához, nemcsak Magyarországra, hanem a német nyelvterületre vonatkozóan is. Az anyaggyűjtés során arra a következtetésre jutott, hogy a témába vágó részösszefoglalásokban kevés a feldolgozott levéltári forrás. O pótolta ezt a hiányosságot a sebészek működésére és létszámára utaló iratok (Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltára), valamint a
