Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
KÖNYVSZEMLE
298 Comm, de Hist. Artis Med 226-229 (2014) egy olyan ókori eredetű hiedelemre utal, amely szerint a szüzekkel való érintkezés fiatalon tart, sőt fiatalít és gyógyít is. A kötet elején a szerző előszónak is tekinthető esszéjét olvashatjuk, amelynek címe: Mi a történetírás értelme? Ezt követik az érdekességekről szóló tanulmányok 4 fejezetbe rendezve. Az első fejezet címe: Elméletek. Ebben a fiziognómia fiziognómiájáról, a vitaiizmusról, az orr és a hímvessző viszonyáról, az aranyszőlő legendájáról és a napfogyatkozáshoz fűződő hiedelmekről olvashatunk. A második fejezet a Gyógymódok címet viseli. Ez Spillenberg Dávidnak és a kőrisbogaraknak a kapcsolatáról, az érvágásról, a gazdagok gyógyításának nehézségeiről, a szüzgyógymódról és a transplantatio morborumról, azaz a betegségátvitelről szóló írásokat tartalmaz. A harmadik fejezetnek a Nyelvészet és orvostudomány címet adta a szerző. Ebben egykori híres orvosok nevének a köznyelvben történő előfordulásáról, az európai nemzeti orvosi nyelvek történetéről, a dohány 17. századi elnevezéseiről, Linné nevezéktanának eredetéről, a skorbut nevének történetéről, valamint néhány orvoslással kapcsolatos magyar szólás és kifejezés jelentéséről szóló tanulmányokat találunk. Az utolsó fejezetben a szerző három történelmi személy orvosi portréját rajzolja meg: Carl Spitzweg festő-gyógyszerészét, Friedrich Nietzschéét és Bartók Béláét. A kötet a szerző utószavával zárul, amelyben az értelmiség egykori és mai szerepéről és küldetéséről elmélkedik. Az írások stílusa olvasmányos és lebilincselő. Dómján Lajos Nagy Zoltán Zsolt (szerk.): A Mária utcai Szemészeti Klinika felújításának története. Bp., Semmelweis Egyetem - Schulek Vilmos Alapítvány, 2013. 96 p., ill. Nagyon szép, igényes, képekben gazdag kiadvány jelent meg a budapesti, Mária utcai Szemészeti Klinika felújításáról. A könyv tulajdonképpen egy olyan építészeti dokumentáció, amelyet laikus olvasók számára is élvezetessé, szemet gyönyörködtetővé és élményszerűvé tettek. Joggal nevezhetjük albumnak, amelyben több száz színes kép tárja elénk a felújítás menetét. így nem csupán a szakemberek, hanem az érdeklődő müvészet- és orvostörténelem-kedvelők számára is élvezetes, lapozgatható olvasmány, amely az utókornak is szól. „Ennek az épületnek lelke, mégpedig pozitív lelke van” - írja Nagy Zoltán Zsolt professzor annak a fejezetnek a bevezetőjében, amelyben összefoglalja a klinika történetét. A világon elsőként Budapesten nyílt meg a szemészeti betegek ellátására szakosodott egyetemi klinika! A 20. század elején - mintegy másfél év alatt - épült a mai Mária utcai klinikaépület, és azzal szinte egy időben még egy másik épületet is kaptak, annyira sok volt akkoriban a szemészeti beteg. Grósz Emil professzor határozta meg az épület terveit, amely a maga korában nagyon modern intézet volt. Az 1956-os forradalom óta az épület állagmegóvására nem költöttek szinte semmit, így a klinika siralmas állapotba került. 2005-ben az I. és II. számú Szemészeti Klinikát összevonták egy igazgatás alá, az összeköltözés azonban nem volt lehetséges, amíg az épület rossz állapotban volt. 2008-ban indultak a felújítási munkák az északi épületszárnyon. A déli szárny 2012-től újult meg. A felújítást vezetők, a gazdasági szakemberek és az orvosok mindvégig együttműködtek, közösen hozták meg a döntéseket, így valóban korszerű,
