Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Az újkori orvostudomány barokk kezdetei
28 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) Sydenham szellemében, hosszú távon észlelte és elemezte. Ö a kórházat nem csupán karitatív intézménynek fogta fel, hanem oktatási tanműhelynek. Ehhez a leydeni egyetemen 12 kórházi ágy állt rendelkezésére. Mai mértékkel ez igen csekélynek tűnik, de arra elegendő volt, hogy az oktató az akkoriban ismert főbb noszológiai típusokat demonstrálja. Ezek között bel-, bőr-, ideggyógyászati kórképek egyaránt előfordultak. Boerhaave heti két alkalommal tartotta ágy melletti bemutatóit. Részletesen előadta a tünettant, a diagnosztikát, ismertette a kórlefolyást és a racionálisan indokolt terápiát. Leydeni tanári munkája során a medicina szinte minden tárgyköréből tartott előadást. Felügyelete alatt fejlődött világhírű rangra az egyetem orvos-botanikus kertje. Professzorként a kémiát is előadta. Gondolkodásmódját leginkább abból a megnyilatkozásából ismerhetjük meg, amelyben az ideális orvos tevékenységét foglalta össze: „ Vizsgálódásait az orvos geometriai megfontolással kellfolytassa, az alakzatok, a testek, a súlyok, a sebesség, a gépi szerkezetekre vonatkoztatva és azon erőkre, amelyek más testekre hatnak. Meg kell tanulja, előírás és példák nyomán, hogyan különítse el a világost a homályostól, a tévest az igaztól, megfelelő megfontoltsággal kialakítva véleményét, hogy megőrizze értelmi egyensúlyát. A mértani világosság fényében kell tájékozódjon a test-boncolások végzésekor és az állatok vivisectioikor. A saját és mások kemény munkájára kell támaszkodjon, hogy tiszta képet alkosson az ember szerkezetéről. Ehhez hozzá kel adja a vitális nedvekről szerzett ismereteket és azt, amit az élő személyekről, váladékaik révén megtudott, anatómiájukról, vegyi összetételükről, hidrostatikájukról, sőt arról is, ami mikroszkopizáláskor feltárult. Felboncolja és vizsgálja az általa észlelt betegségekben elhaltakat. Tanulmányozza az állatokban keltett betegségeket. Összegyűjti a betegségek következményeiről és gyógyszerelésükről szerzett ismereteit. Ezeket tanulmányozza a legjobb szerzőktől. Végül, összegezve és mérlegelve, egyezteti az észleleteket az elmélettel, felfogja a betegségek lezajlását és gyógyítását. Ilyen a tökéletes doktor. ” Az idézetből kitűnik, hogy Boerhaave a jövő orvostudományát az elméleti értékű alapkutatások bázisán képzelte el. A 18. század első felében a leydeni egyetemen kialakult a klinikai, ágymelletti oktatás ideális újkori formája, mely megalapozta e diszciplína tanításának bevált módszerét. Boerhaave életművének ez a legnagyobb orvostörténeti jelentősége. 37 évig tartó professzori működése alatt mintegy 2000 tanítványa volt. Európa szinte minden országából felkeresték, legtöbben angol és német nyelvterületről. Tanítványai csodálták bölcs, humánus személyiségét, áldozatos, végtelen szorgalmú munkáját, amit a betegek ellátásában és a medikusok oktatásában végzett. A medicina megújításáért kifejtett fáradozásai hazánkban is megtették hatásukat. Egyik kitűnő tanítványa, Gerard van Swieten (1700-1772), Mária Terézia vezető egészségügyi szakembere szervezte a nagyszombati egyetem orvosi fakultásának létesítését, melynek oktatási anyagában és módszertanában Boerhaave instrukciói érvényesültek.